Előtérbe jutnak a gabonaneműekkel együtt azok a zöldségfélék és gyümölcsök, amelyek télállóak (ősszel pincébe, verembe, kamrába valamint fagyasztóba eltett vagy tartósítószer nélküli (natúr) befőzéssel megőrzött gyümölcsök és zöldségek). Lehetőleg kerüljük a melegházakban termesztett növényeket, mivel vitamintartalmuk elenyésző. Sokkal többet ér egy érett, pincéből felhozott alma vagy egy szelet sült tök, mint egy kilogramm melegházi saláta vagy eper! Télen fogyasztásra javasolt gyümölcsök: alma, körte, füge, aszalt gyümölcsök (mazsola, aszalt sárgabarack, aszalt szilva, datolya), olajos magvak (dió, mogyoró, mandula, napraforgómag, tökmag stb.) A legkönnyebben hozzáférhető, a legismertebb, és talán legolcsóbb gyümölcs: az alma. Rengeteg fajtája létezik. Az édes és savanyúfajta más-más hatást gyakorol a szervezetre, de mindkettőre jellemző, hogy vértisztító hatással bír. Jelentős C-vitamin forrás és immunrendszer-erősítő. A csecsemők első szilárd táplálékainak egyike. Energiatartalma kicsi, tehát még nagy mértékű nyersen történő fogyasztása sem hizlal. Ezen kívül ehetjük párolva vagy kompótnak, süteménytöltelékként vagy egyéb módon elkészítve. A feldolgozás során azonban jelentősen veszít vitamintartalmából. A déligyümölcsökkel kapcsolatban - banán, citrom, narancs, mandarin, kivi, ananász- sok helyen azt olvashatjuk, hogy ezeket még éretlen állapotban szedik le a déli országokban, és különféle vegyszerekkel kezelik. Ennek következtében kényszeréréssel kerülnek asztalunkra. Viszont sok értékes tápanyagot tartalmaznak, ezért ne mellőzzük fogyasztásukat. A citrom különösen javasolt a meghűléses időszakban. A banánt éretten fogyasszuk, mert éretlen állapotban nehezen emészthető keményítőt tartalmaz. Káliumot tartalmaz, mely az izmok és az idegrendszer működéséhez szükséges ásványi anyag. Az aszalt gyümölcsök természetes édesítőnek is tekinthetők, mivel az aszalás során cukor halmozódik fel bennük. Éppen ezért fogyasztásukat a fogromlás megakadályozása és a plusz kilók elkerülése miatt, nem szabad túlzásba vinni. Ettől függetlenül számos jótékony hatással bírnak. Az aszalt sárgabarack és szilva például sok vasat tartalmaz. Fontos még, hogy az aszalt gyümölcsöket fogyasztás előtt mindenképpen alaposan mossuk meg, mert a boltban vásárolt termékeket többnyire kénnel tartósítják! Aszalógép segítségével házilag is aszalhatunk. A héjasok közül: a dió, mogyoró, sok kalciumot tartalmaz, mely a csontokat felépítő fontos ásványi anyag. Az elsősorban nőket veszélyeztető csontritkulás megelőzésére fogyasszunk sok diót és (sózatlan) mogyorót, mert ezekben természetes úton és nagy százalékban felszívódó kalcium van. Zöldségfélék: pl. fehér- és vöröskáposzta, sárga- és fehérrépa, cékla, fekete retek, kelkáposzta, kelbimbó, kínai kel, karfiol, vörös- és fokhagyma, zeller, karalábé, burgonya, tök, torma közül a retek tulajdonságait emelném ki: igen hatékony fertőtlenítő, immunerősítő anyagot tartalmaz. Ezen kedvező hatása régóta ismert, pl. Egyiptomban a piramisépítőknek sok retket adtak, mely védte egészségüket, s így kerülték el a legnagyobb járványok kialakulását. A torma hasonló tulajdonságokkal rendelkezik, mint a retek, ezenfelül élénkíti a vérkeringést, segíti az emésztést. E két csípős hatással rendelkező zöldség segíti felszabadítani a légutakat, ezért nátha és megfázás idején különösen javasolt fogyasztásuk. A káposzta jelentős C-vitamin tartalommal bír, és előnye, hogy kevés kalóriát tartalmaz. Gyomorfekélyes betegeknek javasolják a napi rendszeres nyers káposztalé ivását. A savanyú káposzta tejsavat tartalmaz, mely a bélben gátolja a rákkeltő anyagok keletkezését, ezen kívül az emésztésre is jótékony hatást gyakorol. Érdemes sok hüvelyes növényt (tarkabab, adukibab, mungóbab, szárított zöldborsó, csicseriborsó, sárgaborsó, vörös vagy barna lencse) fogyasztani télen, azok magasabb energiatartalmuk miatt.

A gabonafélék fogyasztása is nagyon fontos télen. A gabonafélék közül melegítő hatást gyakorol a szervezetre - tehát belsőleg „fűt”- a köles és a zab. A zab magas fehérjetartalmú gabona, jelentős a vastartalma is. Főleg pehely formájában, müzli-alapanyagként, fogyasztják, de számtalan variációban készíthetünk belőle ételt, fűszerezéssel igen különleges és egészséges finomságokat kapunk! A köles jelentősége főleg abban áll, hogy ételeink többsége savas hatású, mely gyomorégést, köszvényt okozhat, a köles viszont éppen ellenkezőleg, lúgos hatással bír. Fluort is tartalmaz, mely a fogak és a csontok anyagának egyik fontos építőeleme. Mivel nem tartalmaz glutént, ezért liszt érzékenyek is fogyaszthatják. A fűszerek közül is legjobb ilyenkor azon fajtákat használni, amelyek melegítenek. Ilyen a gyömbér, a chili, a fahéj, a szerecsendió, a szegfűszeg.

Receptek

Köles puding

Hozzávalók: 1 liter víz, 5 dkg mazsola, 15 dkg köles, 1 evőkanál keményítő 1 dl hideg vízben feloldva, gyümölcsök. Az ízesítéshez: kókuszreszelék, fahéj, vanília. Elkészítés: A mazsolát alaposan megmossuk, beletesszük az 1 liter hideg vízbe és felforraljuk. A megmosott kölessel csendes tűzön puhára főzzük. Vigyázzunk, mert könnyen odaég. Hozzáadjuk a vízben oldott keményítőt és felforraljuk. Miután a tűzről levettük, krémszerűre turmixoljuk, majd tetszés szerint ízesítjük és beletesszük a megmosott, lecsepegtetett gyümölcsöket. Olajozott formába öntjük és kihűtve tálaljuk.

Gyömbérital

Hideg idők-forró italok; az alábbi gyömbérből készült ital rendkívül hatékonyan felmelegíti a testet. Hozzávalók: 1 liter víz, 50 g reszelt friss gyömbér, 2 db fahéjrúd, 5–6 szem szegfűszeg, 1 narancs leve és lereszelt héja, 1 citrom leve és lereszelt héja, egy csipet feketebors, egy csipet só, 2 evőkanál méz vagy cukor. Elkészítés: A vizet felforraljuk a gyömbérrel, a fahéjjal, a szegfűszeggel és a borssal. Kb. 10 percig főzzük. Ezután lehúzzuk a lángról, és beletesszük a narancs és a citrom héját és levét, a mézet vagy cukrot és a sót, és még 3–4 percig állni hagyjuk. Hidegen vagy melegen egyaránt nagyon egészséges ital. Ha mézet használtunk, már ne forraljuk fel újra!

Búzás bableves

Hozzávalók: 1 csésze bab, 2 sárgarépa, 1 fehérrépa, 1 fej hagyma, 1 gerezd fokhagyma, fél teáskanál kakukkfű, fél teáskanál zsálya, só, fél csésze búza Elkészítés: előző este áztassuk be az átválogatott és alaposan megmosott babot és külön a búzát. Másnap friss vízben tegyük fel főni a babot. 1 óra főzés után adjuk hozzá a felkarikázott sárgarépát és a fehérrépát, hagymát, fokhagymát, babérlevelet, kakukkfüvet, zsályát, sót. Kis lángon főzzük tovább, míg megpuhul. A búzát külön főzzük meg puhára, majd keverjük a már kész bableveshez.

Reform rakott káposzta

Hozzávalók: 50 dkg savanyú káposzta, 1 fej hagyma, 6 db tojás, 4 db paradicsom, 5 dkg zeller, 12 dkg rizs, 1 dl olaj, 4 dl tejföl, 15 dkg szeletelt füstölt sajt, 2 db babérlevél, 1 ág rozmaring, 1 evőkanál durvára vágott petrezselyem, só Elkészítés: A káposztát átmossuk. Az olaj felében megpirítjuk a finomra vágott hagymát. Rátesszük a káposztát, belereszeljük a zellert. Beletesszük a babérlevelet, a rozmaringot, megsózzuk és 2 dl víz hozzáadásával, letakarva 40 percig pároljuk. Közben a tojásokat megfőzzük, a rizst megpároljuk. Amikor kész, a káposztát és a rizst hőálló üvegtálba rétegezzük. Alulra tesszük a káposzta felét, ráteszzük a rizst, arra a szeletelt paradicsomot és a szeletelt sajtot. Rászórjuk a petrezselymet, a karikára vágott tojást sorban lerakjuk, megsózzuk és betakarjuk a káposzta másik felével. Rákenjük a tejfölt és előmelegített sütőben kb. 30-40 percig sütjük.