A klorofill a természet egyik csodája: 8 perccel azután, hogy a fotonok - a fény anyagi részecskéi - elhagyják a Napot, ez a festékanyag már értékes szénhidrátokká alakítja át a fényenergiát. Ebből az éltető folyamatból részesül szervezetünk, amikor spenótot eszünk. 

A túlzásoktól eltekintve a spenót jótékony hatást gyakorol az emberi szervezetre a fogyasztása során. Meg kell említeni azt is, hogy a paraj igen magas oxálsav tartalma egyrészt hajlamosíthat vesekőképződésre, másrészt csökkentheti a Mg, Fe és Ca ionok felszívódását. Egészséges emberben mindez semmilyen problémát nem okoz. Ha azonban valakinek már volt veseköve, vagy az említett ionok csökkent szintije többször előfordult, akkor célszerű kerülnie a növény fogyasztását. Mindenki másnak azonban ajánlatos a rendszeres fogyasztása. 

Hatóanyagai

A spenót, mint általában az erőteljesen zöld levelű növények, igen gazdag a szabad gyökök megkötésére képes antioxidáns vegyületekben. A szabad gyökök a szervezetben állandóan keletkező, olyan káros vegyületek, amelyek megsemmisítenek az élőlényekben mindent, ami elöregedett és elgyengült, s ez különösen vonatkozik a nyálkahártyákra. Kimutatták, hogy a spenótban található karotinok különösen a nyálkahártyákat védik. Fő antioxidánsa az A-vitamin és rokon vegyületei a g-karotin, lutein, zeaxantin. Ezek az anyagok nagyon jól szívódnak fel belőle, s az antioxidáns képesség növekedése jól mérhető a vérplazmában.

Ha pedig a parajt paradicsommal kombináljuk, akkor a hatás még erősebb, ugyanis a paraj önmagában csökkenti a szervezet lutein szintjét, a paradicsomos kombináció viszont kifejezetten növeli likopennel gazdagítva. A jelenség azért rendkívül érdekes, mert a spenót lutein tartalma igen magas, de a paradicsom nélkül mégsem tud rendesen felszívódni. A két zöldségféle együtt fogyasztása megnöveli a DNS molekula (örökítő anyag) oxidatív károsodásokkal szembeni védelmét is, ami különösen jól mérhető az immunvédelmet ellátó limfocitákban (fehérvérsejtek csoportja). Azt is feltételezik, hogy e hatásért olyan anyagok felelősek, melyeket eddig még nem sikerült azonosítani a spenótban.

Rendszeres fogyasztása jó eséllyel csökkenti a szív-, és érrendszeri megbetegedések gyakoriságát. A spenótból a közelmúltban olyan glükolipideket sikerült elválasztani, amelyek tumorteszterekben (gyomor, bőr, prosztata) kifejezetten gátolták egyes rákos sejtek osztódását és növekedését. E fitoösztrogénekben (növényi eredetű női nemi hormon hatású vegyületek) gazdag növény hatásos prosztata tumor ellen. Hangsúlyozni kell, hogy a vizsgálatok alkalmával olyan nagy koncentrációban adták a kivonatokat, amit normális étkezés során lehetetlen elérni. A Gerson terápiában nyers levek formájában használják fel a módszert. Rendszeres fogyasztással megelőzhetők a fent említett rákos betegségek. 

Azok az ételek, melyeknek elfogyasztása után a vércukor szintje csak lassan és kismértékben emelkedik, alkalmasak a cukorbaj (diabétesz) megelőzésére és kezelésére. Ezek közé tartozik a paraj. Azt is sikerült igazolni, hogy bármilyen ételt spenóttal dúsítunk, vagy keverünk tovább tart a jóllakottság érzése: minél több annál később jelentkezik az éhség. 

A népgyógyászatban a spenótot idegnyugtatónak (gyermekeknél különösen), vérnyomás problémákra, vérzékenységre, túlzott menstruációs vérzésre, valamint fáradtság ellen használják. A spenót számos B-vitamin egészséges keverékét bőségesen tartalmazza, amelyek fontos szerepet töltenek be a szénhidrát-anyagcserében, az agy és az idegrendszer működésében. A biotinnek szerepe van a szép bőr, haj, köröm kialakításában, lett a vércukorszint szabályozásban, de az izomműködéshez is szükség van rá.

A niacin biztosítja a sejtek energiaellátását, fontos a szívnek és az alvásnál. A C-vitamin az immunrendszer működésére és a hormonképzésre hat. A B-vitamin szükséges a látáshoz, a szívműködéshez, a szexuális élethez és a szellemi frissességhez , míg a kalcium nagy mennyiségben és jól felszívódó formában van meg a spenótban. Ez a csontok és a fogak számára, valamint az idegeknek hasznos. A réz a “boldogsághormonok”-hoz, bőrbarnuláshoz, hajszínhez szükséges, míg a vas a vérképzéshez és sejtlégzéshez. A paraj kálium tartalma elősegíti a víz kiürülését a szervezetből, ellensúlyozza a nátrium hatását, a sós táplálkozás velejáróját. A növény rostjai, a ballasztanyagok tisztítják és méregtelenítik a beleket, megszüntetik a székrekedést, a bélrenyheséget. A stressz elviseléséhez alig van hozzá fogható.

A spenót gyógyító hatásai:

- védi testünk összes nyálkahártyáját
- aktiválja a szénhidrát-anyagcserét
- nyugtatja az idegeket, erősíti az agyműködést
- szépíti a bőrt, a hajat és a körmöket
- emeli a vércukorszintet, elűzi a fáradtságot
- javítja a hangulatot
- támogatja az izom-, és szívműködést
- erősíti az immunrendszert
- serkenti a hormontermelést
- javítja a látásélességet és a farkasvakságot
- fokozza a libidót, javítja a potenciát
- serkenti a csontképzést, erősíti a fogakat
- fokozza a vérképzést, javítja a sejtlégzést
- segíti a “vízhajtást”, a fogyókúrát
- megszünteti a bélrenyheséget, a székrekedést, méregtelenít