A Kertészek és Kertbarátok Országos Szövetségének pedig országszerte közel 150 kertbarát köre működik. E körök munkájába is bekapcsolódhatnak az érdeklődők, ahol az idősebbek tapasztalatai, illetve a kertbarátok kertjeinek növényanyaga szintén jó alapul szolgálhat a kezdőknek. A szövetség honlapján (www.kertszovetseg.net) egy térképes kereső segítségével mindenki megtalálhatja a lakóhelyéhez legközelebb működő kertbarát kör elérhetőségeit.

Vásárolt vetőmag, vagy saját magfogás?

Azért érdemes hagyományos fajtákat termeszteni kertünkben, mert ahol a növénynek jó, ahol jól érzi magát, ott többet és jobb minőségben terem, kevesebb gondozást igényel, kevesebb növényvédelmi problémát kell orvosolnunk. Azaz ha megveszünk egy bolti vetőmagot, az valószínűleg jó arányban csírázik, de hogy hogy fejlődik, az kérdéses, hiszen nem biztos, hogy pont annak a kertnek az adottságai a legmegfelelőbbek számára, ahová került.



A következőkben szó lesz a hibrid vetőmagokról is, melyek nagyon jó eredményt produkálnak, ám a róluk szedett magokból felnevelt következő nemzedék termése már messze alulmúlja majd várakozásainkat. Ezért kezdőknek jobban ajánlhatók a hagyományos, szabadbeporzású fajták, melyek több utódnemzedéken keresztül is jó eredményt hoznak. Tehát aki belevág a konyhakert létesítésébe jobban jár, ha először a szomszédoktól kér zöldségmagokat, mintha vásárolna, hiszen a szomszédtól kapott - akár bizonytalan eredetű fajta is - bizonyított már az adott területen. Ha nem bizonyított volnal, nem szedtek volna magot róla továbbszaporítási céllal...

Különlegességek?

Ami nálunk hagyományos, máshol kuriózum, és ez fordítva is igaz... Gondoljunk csak a féltve ápolt, leveleit érintésre összecsukó mimózára, ami hazánkban különleges, ritka dísznövény - őshazájában pedig rettegett gyom.

Kiskerti és üzemi fajták

Az elmúlt száz évben a termelt növények változatosságának mintegy 75%-a elveszett a nagyüzemi termelés következtében. Az utóbbi évtizedekben a vetőmagválaszték a szabad beporzású fajták helyett a hibridek irányába tolódott el. Ennek hátránya, hogy ha a hibrid első utódnemzedékéből szedett magot újravetjük, akkor egy vegyes, minőségileg nem tervezhető állományt kapunk. Örvendetes azonban, hogy egyre több helyen, főleg interneten keresztül tudunk hozzájutni ismét hagyományos, régi fajtákhoz… Az üzemi termesztés fellendülésével a nemesítés az üzemi fajtákra koncentrált. Ezek termesztése jól gépesíthető, egyszerre betakaríthatók és csupa olyan tulajdonsággal rendelkeztek, mely egy kertészeti üzemben előny, egy házikertben azonban hátrány is lehet. Például az egyszerre érés a kiskertben nem szerencsés, hiszen az elnyújtott, folyamatos éréssel az adott zöldségből hosszabb ideig megoldható a család ellátása.



Az üzemi fajták szép nagy termésűek, de ezért nagyon precízen be kell tartani az előírt tápanyag-ellátási és növényvédelmi technológiát. Ahol hektárszámra egyféle növény termesztenek ott ez megoldható, ám egy kiskertben ahol mindenből csak pár tő van, ez nem járható út. Az üzemek részére el nem adott szaporítóanyagok kerültek kiskereskedelmi forgalomba, így a kiskert tulajdonosok ha akarták, ha nem leginkább üzemi fajtákhoz juthattak a kereskedelemben történő vetőmag vásárláskor. Ezek a fajták pedig sokaknak elvehették a kedvét a kertészkedéstől az előbb említett technológiai problémák miatt. Az utóbbi időben az internet térhódításával újra hozzá lehet jutni kiskerti termesztésre szánt, vagy ott is ideális szabadbeporzású fajokhoz, ajtákhoz. Érdemes még néhány fogalmat tisztázni ezzel kapcsolatban, hogy mi micsoda.

(folyt. köv.)