Kiskerti zöldségtermesztés (1. rész)

2012-12-03 12:29:26 | Módosítva: 2012-12-03 12:31:52

Sok zöldség, gyümölcs igen messziről, akár más kontinensről is érkezhet. Ezek szállítása igen környezetszennyező. Emellett a vásárolt zöldségek-gyümölcsök növényvédőszer maradvány tartalmát a hatóságok csak szúrópróba szerűen tudják vizsgálni. Ezért is érdemes otthon is termeszteni, hiszen akkor biztosak lehetünk abban, hogy amit mi termelünk, abban nincs szermaradvány.

Miért jó a saját termés?

Az elmúlt években sajnálatos módon egyre több családi ház kertjéből tűntek el a zöldséges ágyások, és a gyümölcsfák. Ennek oka, hogy már szinte minden beszerezhető a boltokban. Az üzemi termesztésben azonban a szüret nem akkor van, amikor a gyümölcs a legzamatosabb, a legtöbb hasznos beltartalmi értékkel rendelkezik, azaz igazán érett. Ehelyett akkor szedik le, amikor még csak félérett, de szállítható, és hosszan pulton tartható. Később majd megérik, de az íze meg sem fogja közelíteni a napon érettét. Az általunk termelt terményeket teljes érésben szedhetjük le, így ízük, beltartalmi értékeik sokkal jobbak, mint az üzemi termesztésű társaié.



Anyagilag is megéri...

A házikerti kertészkedés azon kevés hobbinak is beillő tevékenység közé tartozik, mely - ha jól csináljuk - nem viszi, hanem hozza a pénzt. Aki kertészkedik az jó levegőn van, testmozgást végez, és munkája eredményeként a megtermelt termények hozzájárulnak a családi költségvetés javításához. Kevesebb élelmiszert kell vegyünk, ha a zöldségeket magunknak megtermeljük, vagy ha többet termelünk, mint a család szükséglete, azt eladhatjuk, elcserélhetjük. A kertészkedés jó rekreációs tevékenység is, hiszen főleg a szellemi munkát végzőknek ez az elfoglaltság aktív pihenést jelent változatosságából adódóan.



Mekkora terület szükséges?

Sokan nem is gondolnák, hogy egy négytagú család ellátására egy 100-200 négyzetméternyi földterület elegendő - ha valaki ezt jól használja, akkor a burgonyát leszámítva minden szükséges zöldséget, és számottevő mennyiségű gyümölcsöt is megtermelhet. A 100 négyzetméter a gyakorlottabbaknak elegendő földterület, mivel itt a növényi sorrendre, azaz a helytakarékos megoldásokra nagy hangsúlyt kell fektetni. Azaz a rövid tenyészidejű növények, például hónaposretek után azonnal ültetni kell valamit, hogy a teljes terület folyamatosan használatban legyen. A 200 négyzetméteres kertben kevésbé kell spórolni a hellyel. Több önkormányzattól lehet konyhakert létesítés céljából, jelképes áron területet bérelni (Gyulán például 1 Ft/négyzetméter az évi bérleti díj, mégis gazosak az erre a célra fenntartott területek - nincs rájuk jelentkező). Ahol ilyet nem ad bérbe az önkormányzat, ott is biztosan vannak idősebb emberek, akik már nem tudják művelni kertjüket. Esetükben a feles művelés lehet jó megoldás: a terület művelője a termény felét adja a tulajdonosoknak, így mindenki jól jár. Tehát ha valaki szeretne kertet művelni, az pénz nélkül is elkezdhető. A vetőmagok többsége ismerősöktől, rokonoktól is beszerezhető indulásként, később pedig a saját magtermés jó cserealapot szolgáltat a bővítéshez.

(folyt. köv.)

Készítette a “Kauten Mihály” Etnobotanikai és Népigyógyászati Közhasznú Alapítvány.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.