Kiskerti zöldségtermesztés (3. rész)

2012-12-28 12:10:18 | Módosítva: 2012-12-28 12:13:23

A hungarikum különleges, egyedi, jellegzetes, csak Magyarországra jellemző dolog, amelyről a magyarok ismertek a világban. A hungarikumok közé tartozhat magyar feltaláló vagy alkotó műve, magyar termék, az őshonos vagy nemesített állatok és növények, a népművészet, a zene.
A hungarikum nem magyar találmány. A legtöbb nemzet gyűjti az önazonosságához kapcsolódó anyagokat, amelyet patriotikumnak neveznek. Ennek megfelelően az érintett nemzetek vonatkozásában lehet szó például polonikumról, germanikumról, italikumról. Magyarországon a besorolást hivatalosan eddig nem szabályozták, ezért két megközelítés alapján lehet hungarikumnak tekinteni valamit. Az egyik szerint a nem magyarok, mit gondolnak magyarnak, illetve a magyarok mit gondolnak a sajátjuknak, a rájuk jellemző kizárólagosan magyar vonatkozású terméknek, jelenségnek, eredménynek stb. Továbbá vannak világszerte közismert hungarikumok, ezekkel azonosítják a magyarokat, ilyen például a gulyás és a csárdás. A tájfajtákat az emberiség nemesítő munkája és a természet szelekciós folyamata hozza létre. Egy adott térségben természetes szelekcióval kialakult növény illetve állatfajta lehet tájfajta, mely a jellemző természeti adottságokhoz nagymértékben alkalmazkodott. 



Tehát valaki kinemesíti/tenyészti, de ez kevés ahhoz hogy tájfajtává váljon. Az is szükséges, hogy az adott környezetben jól érezze magát, jól teremjen, megérje vele foglalkozni, így felszaporítják, és az adott táj jellegzetességévé válik idővel. Növényekből ilyen a medgyesi dinnye, a kalocsai paprika, és a makói hagyma, mely fajoknak természetesen e kiemelt termesztő körzetekben tájfajtái is kialakultak. A heirloom, vagy örökség fajták lehetnek üzemi termesztésből már kivont, vagy oda soha be nem került szabadbeporzású fajták. Ezeknek a jövőbeli nemesítés céljából fontos szerepe lehet génbanki alap szempontból. Akkor fogunk megfelelő utódokhoz jutni, ha újravetés után a szülő növény tulajdonságai változatlanul jelennek meg. Ennek a feltételnek maradéktalanul megfelelnek az úgynevezett genetikailag stabil heirloom fajták. Ilyenek a magyar tájfajták is. Ezek a kiskerti felhasználásra különösen ideálisak. Sok közöttük meghökkentő kinézetű, de az is lényeges, hogy kevés kártevőjük, kórokozójuk van. 

Hibrid és szabad beporzású fajták

A fajtanév utáni “F1 hibrid” jelölés két különböző fajtájú növény kereszteződéséből származó, első generációs utódot jelent. Az F1 hibridek sokszor életerősebbek, egyöntetűbb termést hoznak. A hibrid fajták vetőmag előállítása viszont jóval bonyolultabb, ezért a vetőmag ára sokkal drágább az úgynevezett “szabad elvirágzású” fajtákéhoz képest. A szabad elvirágzású fajták virágait ugyanazon fajtából származó egyedek termékenyítik meg. 

Szabad beporzású

Azok a növények, melyek egyazon fajtájú szülőktől származnak, és sajátságaikban hozzájuk hasonlítanak, nem úgy mint a hibridek, amelyek két, különböző fajtájú és tulajdonságú egyed keresztezésének eredményei, új tulajdonságokkal.


Vetésforgó

A termőterület speciális kihasználása, amelynél a növények előre megállapított összetételét, arányát, sorrendjét és körforgását megtartjuk. Alapelemei: a növényi összetétel, - növények aránya, - növények sorrendje, - körforgás. Vetésváltás: Tulajdonképpen a vetésforgó elődje, melyben a területet úgy hasznosítják, hogy évente új növényfaj kerül az előző helyére, meghatározott időnként a terület pihentetésére is sor kerülhet.

(folyt. köv.)

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.