Az idősödő korral egy olyan probléma is föllép, hogy egyre kevésbé szívódik fel a bélrendszerünkből a kalcium, tehát akkor növelni kell, tehát akkor 1200-1500 milligrammra is föl kell menni a napi bevitelben ahhoz, hogy elegendőt vigyünk be. Ennél följebb azonban nem szabad menni, mert, ha továbbmegyünk, az káros lesz. Hát csak az a probléma, hogy az ember akkor otthon ül, és akkor esetleg azon izgul, hogy ettem három fej kis brokkolit, esetleg hozzá egy kis ementáli sajtot és akkor most egyek-e kálcium pezsgőtablettát, vagy sem? Ne akkor ne, aznap ne. Ha ezt valaki megette, akkor az nap ne. De, hogy ha például ilyesmit nem eszünk, akkor pedig igen. Sokan gondolják azt, hogy van másban is kalcium, nem csak a tej, tejtermékben, így hát tetszett említeni a brokkolit, ez igaz, mert tegyük hozzá, hogy a brokkoli, sóska, spenót tényleg sok kalciumot tartalmaz, de ez nem mind tud felszívódni, mert olyan formában van benne. Sok kalcium van például a dióban, a mogyoróban, meg a mákban, ezt szokták is emberek hangsúlyozni, csak hát ugye ennek azért nincs értelme, mert ki eszik meg mindennap egy fél kiló mákot? Senki, tehát ez jó dolog, hogy ebben is benne van, vagy a mogyoróból sem eszünk meg egy kilót mindennap, tehát ezek inkább csak érdekességek. Ha valaki tejet, tejterméket nem fogyaszt, akkor viszont érdemes ezt tablettásan pótolni.

Egy endokrinológus nyilván másképp viszonyul a hormonpótláshoz, mint akár egy urológus a férfiaknál, vagy akár egy nőgyógyász a nőknél. És ha, már beszéltük akkor, hogy a D vitamin hormon, akkor beszéljünk azokról a hormonokról is, amikről tudtuk eddig is, hogy hormonok. Azt olvastam például, hogy a tesztoszteron pótlás, például bizonyos férfiaknál komoly testsúlycsökkenést eredményezett, és azt, hogy nem a kor miatt csökken az ember szervezetében, vagy is a férfiak szervezetében a tesztoszteron. Hát itt szét kell választani bizonyos dolgokat, tehát, ha valakinek tesztoszteron hiánya van, akkor általában túlsúlyos, gondoljunk például az eunokokra, akiket kiheréltek gyerekkorukban, ők mind kövérek és magasak lettek, a tesztoszteron hiánya miatt. Ez azt jelenti, hogy a kövérség, a hízás a férfiakat hajlamosítja arra, hogy eunokok legyenek? Nem, fordítva, a hormonhiány hajlamosít a kövérségre. Most az eunokot nem úgy értettem, hogy kasztrálják őket, hanem, hogy vesztenek a férfiasságukból, olyan értelemben, hogy csökken a tesztoszteron szint. Így is igaz, hogy, ha most a kövérséget tekintjük elsődlegesnek, de fordítva, hogy, ha valakinek tesztoszteron hiánya lesz, az általában meghízik, fölszed kilókat. Na most, ha elkezdjük pótolni, akkor lefogynak, tehát ez igaz egy részt. Más részről pedig, azért igaz, hogy a kor előrehaladtával csökken a tesztoszteron termelés, főleg 60 év fölött, nem mindenkinél, természetesen, de ma azt gondoljuk, hogy a 60 év fölött körülbelül a 15-18 %-a a férfiaknak csökkentett tesztoszteronnal él. Erről az utóbbi 10 évben hosszas vita folyt, hogy most mi a teendő. Jelen pillanatban az álláspont arra hajlik, hogy ezt érdemes pótolni. És ennek nem csak az, az oka, hogy a férfiasságuk, ugye megmarad, hanem szív és érrendszeri okai is vannak. Úgy néz ki, hogy, ha valaki tesztoszteron hiányos, akkor lényegesen nagyobb a kockázata a szív és érrendszeri betegségeknek, a szívinfarktusnak, vagy sztróknak. És ezt ezzel lehet csökkenteni. Úgy hogy nagyon fontosnak tűnik manapság, az hogy ez megállapításra kerüljön, már akinél ilyen van, és utána pótolva legyen. Tehát, valószínűleg nagyon sokaknak van, és ez azért fura, mert ugye nagyon sok 40 és 50 közötti embernek van Magyarországon infarktusa, valószínű az egy teljesen más faktor, és nincs köze a tesztoszteronhoz. Valószínűleg, hogy így van, de nem véd a tesztoszteron. Az infarktusok döntő többsége, nyilván nem tesztoszteron hiány miatt következik be. Itt fordítva igaz, hogy azon férfiaknál, ahol kevesebb a tesztoszteron, mint a szükséges, vagy a normális, azoknak ez a kockázata is fokozódik. Ugyanakkor az ösztrogénról, a női hormon ösztrögénról azt mondták, hogy az például, védi a nőket az infarktus és a szív és érrendszeri betegségekkel kapcsolatban, addig, amíg termelődik. Igen, ez egy nagyon érdekes, és egy hosszú-hosszú történet, ugye.



Évtizedekig azt gondoltuk, hogy valóban a nőket védi, azért gondoltuk ezt, mert a nőknek addig, amíg menstruálnak, tehát, amíg női hormon megfelelő mennyiségben keletkezik, addig lényegesen ritkább az infarktus szövődményük, mint a férfiaknak. Majd aztán a klímax korában sajnos behozzák a férfiakat, amikor már nincs ösztrogénjük. Innen jött a gondolat. Aztán ugye tíz évvel ezelőtt volt egy nagy amerikai vizsgálat, ami azt mutatta, hogy sajnos ez így ebben a formában mostanában nem igaz, sőt olyan adatok is jelentek meg, hogy az ösztrogén inkább fokozza a szív és érrendszeri betegségeket. Mára a dolog letisztulni látszik. Ugye abban a bizonyos amerikai vizsgálatban, ahol ez fölmerült, ott 65 év körüli hölgyeknek adták a hormont, és, akik már jó ideje nem termeltek. És úgy néz ki, hogy, ha valaki idősebb korában kezdi el szedni a női hormont, akkor tulajdonképpen a meglevő meszesedések, plakkok az erekben destabilizálódnak, megrepednek, és ebből lesz például a sztrók vagy pedig az infarktus. Ezzel szemben, ha a menopauza elejétől, tehát, amikor, úgy mond a természetes menstruáció elmúlik, onnantól indul meg ez a hormonpótlás, akkor viszont nem engedi kialakulni ezeket a plakkokat az ösztrogén, és ebből kifolyólag valóban kevesebb lesz a szív és érrendszeri megbetegedés. Tehát ma azt gondoljuk, hogy nem mindegy, hogy mikor kezdődik a női hormonpótlás, ha korán, akkor jótékony hatású, ha későn, akkor nem.

folyt. köv.