Fűszersók házilag

2011-11-08 08:37:17 | Módosítva: 2011-11-08 10:18:33

Előző számunkban a fűszerek házi tartósítási lehetőségeiről írtunk, amelybe a sózás is beletartozott. Sok érdeklődő levelet kaptunk ezzel kapcsolatban Olvasóinktól, így most további recepteket közlünk. E készítmények praktikusak olyan szempontból, hogy az ételt nem csak sózzák, hanem a benne szárított fűszernövénnyel ízesítik is, de a sót csak mértékkel használjuk! Az emberi szervezet 4,3-4,4 százalékát alkotják ásványi anyagok. Amelyekből a napi szükséglet legalább 100 mg, azok a makroelemek, amelyekből ennél jóval kevesebb, azaz minimális mennyiség is elég, azok a mikroelemek, vagy nyomelemek.


A konyhasóból azaz a nátrium-kloridból kis mennyiség is elegendő számunkra. Felnőtt ember napi nátrium szükséglete 3 gramm. A nátriumnak étvágyjavító szerepe van, ugyanakkor a növekedésben és a vér vegyhatásának megőrzésében is segít. A túlzott konyhasó-fogyasztás viszont a magas vérnyomás egyik rizikófaktora. Nátriumban szegénynek az a termék számít, aminek 100 grammnyi mennyiségében a Na-tartalom 120 mg alatti, italok esetében ha egy liter folyadékban a Na-mennyiség 20 mg alatt van.

A sót már 4000 évvel ezelőtt is ismerték, adóztatása jó jövedelemforrás volt. Mahatma Gandhi 1930-ban arra szólította fel India lakosságát, hogy gyűjtse össze a só-üledéket a tengerparton.

Só több helyről nyerhető:

– tengerpartokon az elpárolgó víz után visszamarad,

– sótartalmú növények elégetése utáni hamu feloldásával, majd szárításával,

– tengervíz-koncentrálással,

– sótartalmú homok átmosásával,

– sóbányákból, melyek tengeri üledékek, ezt bányászás után átmossák, kiszivattyúzzák, gőzölik. Ez párolt só.

A kereskedelemben kapható még tengeri só, kősó. A tengeri só finomítatlanul kevesebb Na-ot tartalmaz és jódtartalma is kicsi. De hogy állunk az élelmiszereinkkel? Sok Na-ot tartalmaz a camembert sajt, véres hurka, ementáli sajt. Viszonylag kevés a natrium tartalma az almának, burgonyának, vajnak, paradicsomnak.

Fűszersók

A jódozott só tartalmazza a szükséges jód mennyiséget (ajánlott napi szükséglet 200 mikrogramm). Jód tartalmú élelmi anyag a tengeri alga, mely a japán konyhaművészet egyik gyakran használt alapanyaga. Sópótlókat találunk a K-, Ca-, Mg-vegyületek között, ezek diétás sók, amelyeknek ízhatása alatta marad a NaCl-nak, a konyhasónak. Sok káliumot tartalmaz a burgonya, szója, bab, borsó. Az élelmiszerek K-tartalmát 60 százalékkal csökkentjük, ha az első főzővizet elöntjük. Napi káliumszükségletünk 2 gramm, kalciumból pedig 800 mg szükséges naponta, ezt tejtermékekkel, zöldségfélékkel fedezhetjük.

A felszívódást is segítő foszforból napi 1600 mg szükséges. A zsázsa például tartalmaz a C-vitamin, béta-karotin mellett káliumot, kalciumot, vasat, foszfort. A magnézium enzimaktivátor, trombózis-megelőző, nyugtató hatásához napi 200-300 mg elegendő. A bab, borsó, déligyümölcsök, korpás kenyér, csipkebogyó tartalmaz magnéziumot. Régóta használatos eljárás a friss fűszernövények tartósítására a sózás, aminek elsősorban vízelvonó szerepe van. A sózás előtt a növényt gondosan megmossuk, majd száradni hagyjuk. Ezután műanyag lapon apróra vágjuk. Erre a műveletre a fa vágólap nem alkalmas, mert a nedvet magába szívja. Az összevágott növényt cserépedénybe, vagy sötét üvegbe rétegezzük, sóval váltakozva. 20-25 g sót mérjünk a növény minden 100 grammjához. A nagyobb nedvtartalmú növényekhez is csak legfeljebb 30 gramm só szükséges.

A szárazon sózott növények alkalmazása, a vizsgálatok szerint egészségesebb, mint a konyhasó, mert olyan növényi sókat tartalmaznak, melyek kevésbé károsítóak. Ezért is kedvelik egyre többen a növényi fűszeres sókat. Konzerválhatunk így hagymát, kaprot, zellert, salátanövényeket, paprikát, tárkonyt, zöldpetrezselymet, paprikát, répaféleségeket. Fűszersók készítésénél 20-25 g sót mérünk a növény minden 100 grammjához.

Zellersó

A ledarált és megszárított zellergumót összekeverjük konyhasóval az előzőekben leírt arányban.Akeverék készíthető leveles gumóból is – ennek színe sötétebb lesz-, sőt keverhető porított zellermaggal is. Egy kis majoránnát hozzátéve még ízletesebb fűszert kapunk.

Vöröshagymasó

Szárított, őrölt vöröshagymával ízesített só, melynek használata azok számára is javasolható, akik a friss-, vagy pirított hagymát valamilyen okból nem használhatják.

Fokhagymasó

Konyhasóból és porított fokhagymából készült keverék. Ízesíthetünk vele pirított kenyeret, levest, salátákat, sülteket, grillételeket sütés után.

Sózott fűszerkeverékek

Borssal, paprikával, vörös-és fokhagymával ízesített só, amely kiválóan használható húsételek, halak, szárnyasok, pikáns saláták, mártások és tojásból készült ételek ízesítésére.

Sózott zöldkeverékek

1 kg petrezselyemgyökeret, 25 dkg zellergumót, 25 dkg karfiolt, 25 dkg sárgarépát, 25 dkg karalábét, 25 dkg kelkáposztát, 5 db paradicsompaprikát, 5 db zöldpaprikát megmosunk, majd húsdarálón ledaráljuk és összekeverjük 50 dkg sóval és szorosan lenyomkodva üvegekbe töltjük. Ebből a keverékből négy adag leveshez egy evőkanálnyi ízesítőt adunk.

Paradicsompaprika krém

Érett, de kemény paradicsompaprikát ereitől és magjaitól megtisztítunk, és ledaráljuk húsdarálón. 20 dkg sót számítva minden kilogrammnyi paprikához jól összekeverjük, üvegekbe tesszük, és jól lezárjuk. Egész évben használható ízesítésre, sőt ha egy kevés paradicsomot is adunk hozzá, nem csak ízesítő, hanem színesítő is.


További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.