Az ipari forradalom óta – az ipari erdőirtás és a fosszilis energiahordozók eltüzelése követ­keztében – 0,017 százalékkal nőtt a levegő szén-dioxid tartalma. Ez is okozza a túlzott üvegházhatást és a globális felmelegedést, melynek eredményeként a sarkokon több száz méter magasságban hó és jégolvadás indult be, megemelve a tengerek vízszintjét, elöntéssel fenyegetve a parti településeket. Társult hatása pedig az aszály, amely valamennyiünket súlyt.

Az emberiség robbanásszerű szaporodása, a tenyésztett állatok meggondolatlan mértékű szaporítása, a vele járó takarmánytermesztés erdőirtással történik, ami a vadon élő állatok pusztulásával jár. Mértéktelen és pazarló mohóságunkban nem gondolunk arra, hogy az utolsó fa kivágása után a pénzből nem lehet levegőt előállítani. Van azonban egy egynyári növényünk, amely méltatlanul, és igazságtalanul kiszorult az életünkből, pedig nagyon sok problémánkat megoldaná. Ez a növény az eperfafélék családjába tartozó, ázsiai eredetű kender (Cannabis sativa L.).

A mérsékelt égövi egyéves növények közül a kender hatalmas biomassza tömegével tűnik ki. Az emberiség legrégebbi rostnövénye. Krisztus előtt 2700-ban már termesztették Kíná­ban. Magyarországon hajdan a kézzel aratott kendert kévékbe kötötték. Tizenhat kévét kúp alakban felállítottak, hogy átjárja a levegő. Száradás után állóvízben áztatták. Ezt követte a szárítás és a tilolás, majd a sodrás-fonás és a szövés.

A kendernek minden része felhasználható más-más célra.

Gyökerei mélyre hatolva megkötik és átszellőztetik a talajt, s ezzel korlátozzák az eróziót, a földcsuszamlást. Jó elővetemény és a kenderföld évekig használható önmaga számára, azaz nem szükséges évenkénti vetésforgóban termeszteni. Szára négy hónap alatt eléri a négy méteres magasságot. 15-20 százalék rostot, 80-85 százalék fás anyagot, és jelentős mennyiségű cellulózt tartalmaz. A kenderrost szakítószi­lárdsága meghaladja minden más rostnövényét, és kevésbé romlékony. Finomságban – kidolgozástól függően – alig különböztethető meg a lentől. Készítenek belőle vastag hajókötelet és vékony spárgát. Vitorlavásznat, ipari ponyvákat, felsőruházatra szánt tex­tileket, pl. kanavászt, és csipke finomságú termékeket is előállítanak belőle. Filc és ne­mezalapanyag. Az ültetésre szánt facsemetéket a földben lebomló kenderszövetbe csomagolják. Nagynyomású víztömlők is készülnek kenderszövetből.

Hajdan a hajózásban lecserélt vitorlázatot és kötélzetet újrahasznosították a papírgyártás­ban. A fás bélzet, a kendercsepű, vagy pulpa kiváló dioxinmentes papíralapanyag. Fel­használható még nem toxikus festékek, tömítőanyagok, ipari nyersanyagok, építő- és szigetelő anyagok, bútorok, illetve műanyagok gyártásához szükséges hemicellulóz előállítására. 

Rosttal keverten autók belső burkolatának készítésekor, és a repülőgépekben a jó préselhetőség, a súlytakarékosság, nagy stabilitás nélkülözhetetlenné teheti.  A jövőben az öko-szőnyegek szövött és tűnemezelt technológiával készülhetnek, utóhasznosításuk a privát szférában és az iparban egyaránt megoldható. A kenderpoz-dorja, mint melléktermék kiválóan hasznosítható a kisállat, illetve a versenylótartásban alomként. Ezt indokolja nagy abszorpciós képessége és jó komposztálhatósága.

A kender a legjobb megújuló forrása a bio üzemanyagok gyártására alkalmas növényi pé­peknek. A környezetbarát kenderből legalább négyszer jobb hatásfokkal lehet üzemanyagot gyártani, mint a fából, és ez évente megújuló energiaforrás.

Levélzetében négyszázféle vegyület van, s ezek közül hatvannak a terápiás hatását is­merjük. Az 1850. és 1937. közötti időszakban az amerikai gyógyszerkönyvek százféle különböző betegség elsődleges gyógyszereként ajánlották, füstöléssel, vagy szájon keresztül fogyasztva.
1964-ben fény derült a benne lévő THC molekula gyógyhatásaira, amely fájdalomcsillapító, stresszoldó, daganatoszlató hatású, csillapítja a kemoterápiás hányingert, továbbá asztma, zöldhályog, anorexia, tengeri betegség, epilepszia ellenes, és antibiotikus hatással bír. Kedvező lehet Parkinson-kór, Sclerosis multiplex, izomsorvadás, valamint krónikus migrén esetén, de szülésnél és étvágytalanság esetén is immunrendszert erősítő hatása.
A Cannabis sativa var. Indica nevű kender gyantáját, a hasist török dohányzó szalonokban negyven éven keresztül legálisan szívták az USA-ban, majd a Cannabis sativa nőivarú bimbóit és leveleit (ami jóval enyhébb hatású drog) a mexikói eredetű marijuana=fű névvel illették, és hatvan évre törvényen kívül helyezték. Fogyasztóit, élvezőit börtönnel és va­gyonelkobzással sújtották. (Az ősi kultúrákban és vallási kultuszokban szakrális jelleggel szívták füstölőkből.) Élvezői általában egy százaléknyi mennyiséget használnak, három százalék már túladagolásnak számít. A hazánkban és nyugat-európában termesztet rostkender fajták elhanyagolható, 0,2-0,4 százalék THC hatóanyagot tartalmaznak, tehát droghasználatra alkalmatlanok. 

Virágai kétlakiak. A nőivarú virágban található THC. Ennek ellenére mindkét virág fogyasztható salátákban, desszertekben.

Termése egyedülálló a Földön létező több mint hárommillió ehető növény között. Ideális arányban tartalmaz minden esszenciális aminosavat. A kendermag fogyasztásával azon­nal rendelkezésre állnak azok az aminosavak, amelyek segítségével a szervezet immun­globulinokat állít elő.

A kendermagban a legmagasabb az esszenciális zsírsavak mennyisége. (Telített zsírsa­vakat csak nyolc százalékban tartalmaz.) A hidegen sajtolt kenderolaj 55 százaléka linol­sav, 25 százaléka linolénsav, ebből 2-4 százalék a kiemelkedően értékes gamma-linolén­sav. Ezek az egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírsavak szabályozzák a növekedést, a vitalitást, az elmeállapotot, a tüdőben lévő oxigén eljuttatását a sejtekhez, s azt, hogy a sejtmembrán oxigénje meggátolja a vírusok és a baktériumok bejutását a sejtbe.

A természetes burok, a maghéj megvédi a vitális olajokat és a vitaminokat, ha a magvakat sötét, hűvös helyen tároljuk. A magokból őrléssel kendervaj készíthető. A sajtolmány vagy olajpogácsa pép, krém, pástétom, liszt, formájában használható fel.

Az esszenciális zsírsavak kiemelkedő szerepet játszanak az immunrendszer és az ér­rendszer erősítésében, csökkenthetik a rák, az infarktus, a fertőző betegségek kockáza­tát. A kendermag-étolaj magas vérnyomást, és LDL koleszterinszint csökkentő hatással bír. Többek között neurodermatitisz, pikkelysömör, premenstruációs szindróma, izületi gyulladások, hajhullás, hajszínvesztés kezelésére használható. Salátákban és hidegkony­hai készítményekben fogyasztható. Nemcsak az élelmiszeripar, hanem a natúrkozmeti­kai-, és a gyógyszeripar is használhatná alapanyagként.

A tyúkok a magkeverékből a kendermagot válogatják ki. Ez más magevő madaraknál is megfigyelhető. A kendertermesztésben kiemelkedően fontos a növény környezetbarát jel­lege. Nincsenek betegségei, kártevői, a gyomokat elnyomja, ezért a termesztéséhez nem szükséges növényvédő szerek használata. A környezetvédők és a zöld mozgalmak képviselői azért értékelik, mert évenként megújuló cellulóz nyersanyagot ad a rostterme-lés melléktermékeként keletkező pozdorjával, melynek mennyisége és minősége egyenértékű a lombos vagy tűlevelű fákéval és iparilag ugyanúgy használható. 

Az autó- és repülőgépgyártókat a kormányok ún. visszadolgozható anyagok használatára kötelezik, s ennek a kender kiválóan megfelel. Termesztése mellett szól egészségügyi, népélelmezési és gazdasági haszna, továbbá az, hogy munkalehetőséget biztosítana a vidéken élő családoknak. Fel kell támasztani a magyar kendertermesztést és a hozzá társuló ipart, hiszen nem is olyan régen, 1989 előtt még virágzó volt.

A növényvilágban egyedülálló az olyan évente megújuló természetes energiaforrás és ipari alapanyag, amely egyszerre képes a világ papír- és textilszükségletét, háztartási-, ipari-, és szállítási energiaszükségletét kielégíteni, miközben csökkenti a környezetszennyezést, regenerálja a talajt, megtisztítja a légkört, gyógyít és táplál...

Ez a 4700 éve ismert növény a KENDER.