Mint több más „sikernövény” a kávé is a trópusok lakója. Fényes, zöld leveleivel díszítőértéket is képvisel, így egyre gyakrabban kapható virágboltokban is.A kávécserje ültetvények szerte a trópusok hegyvidékein megtalálhatóak, legfontosabbak Brazíliában, Mexikóban, Kubában, Nikaraguában vannak. Ezeket általában 900 méteres tengerszint feletti magasságban, mély termőrétegű talajokon létesítik, ahol a csapadék eloszlása egész évben egyenletes, a hőmérséklet pedig 14-24 °C között van.

A kávé felfedezése a múlt a homályába vész

A kávéfogyasztás kezdeteiről kevés írásos emlék maradt ránk. Egyes források szerint a X. században Abesszíniában élő nomád törzsek tagjai figyelték meg, hogy ha kecskéik a kávécserje lombjából legeltek, nem tudtak aludni utána. Feltehetően ekkor kezdték al­kalmazni először áloműzőként, de még feldolgozás nélkül, nyersen fogyasztották gyümölcsét. Italt először az Oszmán Birodalomban, Jemenben készítettek belőle egy szerzetes­rend tagjai, akik már azelőtt is alkalmaztak serkentő növényi kivonatokat, mivel szertartásaikat éjszakánként tartották. Ezután a kávé ismert lett Szíriában és Egyiptom­ban is, és amikor eljutott Isztambulba, ott már kávéházakat is nyitottak hívei.

Mint minden újdonságnak, ennek a szenvedélynek is akadt ellentábora, már kezdetektől fogva. Az Oszmán Birodalom vezetői a kávéházakban folyó kábítószer fogyasztásra hivat­kozva sorra hozták a megszorító intézkedéseket, radikális rendeleteket. II. Szelim bezáratta a kocsmákat és kávéházakat, III. Murád pedig gályarabsággal fenyegette azokat, akik működtették ezeket az intézményeket. Mivel e rendeletek nem érték el céljukat, IV. Murád már halálbüntetéssel sújtotta a dohány- és kávéfogyasztókat. Nyomatékul őrsége éjsza­kánként ellenőrzőportyákat tartott Isztambulban, amit reggelente az utcákon heverő holt­testek bizonyítottak. Az uralkodó halála után ismét enyhültek a szabályok, és sorra nyitot­tak ki a régi kávézóhelyek.
Tekintettel arra, hogy ekkortájt már világszerte hódított a kávé, angol körökben is akadt ellenzéke, mert „megzavarja a test egyensúlyát, álmatlanságot, letargiát, melankóliát okoz” – mondták. Ám rövidesen belátták, hogy mind politikai mind pedig vallási támadása hasztalan az olyan dolgoknak, melyeket nép nagy része elfogad. Így a kávét és kultuszát a XVII. század vége óta nem érte már támadás.

Mire a csészébe kerül…

…addig bizony hosszú utat tesz meg. Betakarítás után erjesztik a termést, azután szárítják. Ezt követi a hántolás, és a méret szerinti osztályozás. Átlagosan 100 kg termésből 20 marad a feldolgozás után. Ez persze függ a pörkölés intenzitásától is, ami az aroma kial­akításban is fontos szerepet játszik. Úgymint a fajta és a termőtáj klimatikus adottságai is – akárcsak a borok esetében. A pörkölés során a kávébab megduzzad, keményedik, ned­vességtartalma csökken, a feldolgozási sort végül a többmenetes őrlés zárja.
Magyarországon évente 25 000 tonna kávé fogy. Bár még mindig a hagyományos fekete a legkedveltebb, egyre nagyobb teret hódítanak az instant termékek és más specialitások, mint a capuccinók. Ennek oka a magas feldolgozottságban keresendő, hiszen ezeket már főzni sem kell. Evvel a kényelmes fogyasztói magatartással azonban a kávézás szertartá­sossága szenved csorbát.
Meg kell említeni a pótkávékat, melyek kávékeverékek komponensei, de önállóan is fogyaszthatók. Ilyen a pörkölt cikória, vagy a malátakávé. Ízre – főleg tejjel felöntve – nagyon hasonlítanak az eredeti feketére, de összetételükből adódóan gyermekeknek is adhatók.

Miért is isszuk?

Legismertebb összetevője a kávénak a koffein, amiből megközelítően 100 mg van egy csészében. Élettani hatásai között szerepel a vérnyomás emelése, ami átmeneti teljesít­ménynövekedéshez vezet, bár ez egyéni érzékenység függvénye is. Van, akinek 1-2 csészényi után már kalapál a szíve, ám egyesek 4-5 csésze után is tudnak aludni. 

És hogyan?

A kávé sokféleképpen elkészíthető és ízesíthető. Ihatjuk cukorral, csokoládéval, kakaópor­ral, tejszínnel vagy fahéjjal, de akár konyakkal is. Meleg és hideg italnak is kitűnő. Ételek közül jó néhányhoz társítható, például a palacsintatésztába is keverhető tejeskávé. E növény felhasználási lehetőségeinek csak a fantázia szab határt…