A kávé felfedezése a múlt a homályába vész
A kávéfogyasztás kezdeteiről kevés írásos emlék maradt ránk. Egyes források szerint a X. században Abesszíniában élő nomád törzsek tagjai figyelték meg, hogy ha kecskéik a kávécserje lombjából legeltek, nem tudtak aludni utána. Feltehetően ekkor kezdték alkalmazni először áloműzőként, de még feldolgozás nélkül, nyersen fogyasztották gyümölcsét. Italt először az Oszmán Birodalomban, Jemenben készítettek belőle egy szerzetesrend tagjai, akik már azelőtt is alkalmaztak serkentő növényi kivonatokat, mivel szertartásaikat éjszakánként tartották. Ezután a kávé ismert lett Szíriában és Egyiptomban is, és amikor eljutott Isztambulba, ott már kávéházakat is nyitottak hívei.
Mint minden újdonságnak, ennek a szenvedélynek is akadt ellentábora, már kezdetektől fogva. Az Oszmán Birodalom vezetői a kávéházakban folyó kábítószer fogyasztásra hivatkozva sorra hozták a megszorító intézkedéseket, radikális rendeleteket. II. Szelim bezáratta a kocsmákat és kávéházakat, III. Murád pedig gályarabsággal fenyegette azokat, akik működtették ezeket az intézményeket. Mivel e rendeletek nem érték el céljukat, IV. Murád már halálbüntetéssel sújtotta a dohány- és kávéfogyasztókat. Nyomatékul őrsége éjszakánként ellenőrzőportyákat tartott Isztambulban, amit reggelente az utcákon heverő holttestek bizonyítottak. Az uralkodó halála után ismét enyhültek a szabályok, és sorra nyitottak ki a régi kávézóhelyek.
Tekintettel arra, hogy ekkortájt már világszerte hódított a kávé, angol körökben is akadt ellenzéke, mert „megzavarja a test egyensúlyát, álmatlanságot, letargiát, melankóliát okoz” – mondták. Ám rövidesen belátták, hogy mind politikai mind pedig vallási támadása hasztalan az olyan dolgoknak, melyeket nép nagy része elfogad. Így a kávét és kultuszát a XVII. század vége óta nem érte már támadás.
Mire a csészébe kerül…
…addig bizony hosszú utat tesz meg. Betakarítás után erjesztik a termést, azután szárítják. Ezt követi a hántolás, és a méret szerinti osztályozás. Átlagosan 100 kg termésből 20 marad a feldolgozás után. Ez persze függ a pörkölés intenzitásától is, ami az aroma kialakításban is fontos szerepet játszik. Úgymint a fajta és a termőtáj klimatikus adottságai is – akárcsak a borok esetében. A pörkölés során a kávébab megduzzad, keményedik, nedvességtartalma csökken, a feldolgozási sort végül a többmenetes őrlés zárja.
Magyarországon évente 25 000 tonna kávé fogy. Bár még mindig a hagyományos fekete a legkedveltebb, egyre nagyobb teret hódítanak az instant termékek és más specialitások, mint a capuccinók. Ennek oka a magas feldolgozottságban keresendő, hiszen ezeket már főzni sem kell. Evvel a kényelmes fogyasztói magatartással azonban a kávézás szertartásossága szenved csorbát.
Meg kell említeni a pótkávékat, melyek kávékeverékek komponensei, de önállóan is fogyaszthatók. Ilyen a pörkölt cikória, vagy a malátakávé. Ízre – főleg tejjel felöntve – nagyon hasonlítanak az eredeti feketére, de összetételükből adódóan gyermekeknek is adhatók.
Miért is isszuk?
Legismertebb összetevője a kávénak a koffein, amiből megközelítően 100 mg van egy csészében. Élettani hatásai között szerepel a vérnyomás emelése, ami átmeneti teljesítménynövekedéshez vezet, bár ez egyéni érzékenység függvénye is. Van, akinek 1-2 csészényi után már kalapál a szíve, ám egyesek 4-5 csésze után is tudnak aludni.
És hogyan?
A kávé sokféleképpen elkészíthető és ízesíthető. Ihatjuk cukorral, csokoládéval, kakaóporral, tejszínnel vagy fahéjjal, de akár konyakkal is. Meleg és hideg italnak is kitűnő. Ételek közül jó néhányhoz társítható, például a palacsintatésztába is keverhető tejeskávé. E növény felhasználási lehetőségeinek csak a fantázia szab határt…