Természetes eredetű tisztítószerek

Mérgek nélkül tisztára

2011-11-03 08:28:26 | Módosítva: 2011-11-03 08:32:19

A tisztító „csodaszerek” feltalálása nagy reményeket vont maga után. Azt várták, hogy e forradalmi újítások megkönnyítik majd a takarítást és elpusztítanak minden mikrobát; egyszóval csak jók lehetnek. A reklámdömping is ezt sugallja: csak ott lehet tisztaság és fertőzésmentes emberi élet, ahol ezeket a tisztítószereket használják…


Használatuk során azonban nemcsak pozitív oldaluk mutatkozik meg, hanem egy sor kellemetlen tünet is jelentkezik: köhögés, tüsszögés, mélyebb belélegzésük után fulladásszerű érzés, kellemetlen tünetek a bőrön, viszketés, sokszor még védőkesztyű használata esetén is. Arról nem is beszélve, hogy ha a mászni kezdő kisgyerek „megkóstolja” az előzetesen fertőtlenített padlót, akkor a kórokozókat elpusztítani hivatott klór és egyéb anyag az ő szervezetét sem kíméli.

Korunkban egyre több az allergiás megbetegedés. Ezek kialakulásáért részben a tisztítószerek is felelőssé tehetők. A környezetvédelemre és a maguk egészségére figyelmet fordítók körében azonban újra egyre népszerűbbek a természetes alapanyagú tisztítószerek. Mielőtt ezeket górcső alá vennénk, tekintsünk vissza kicsit az időben és lássuk, mivel és hogyan takarítottak hajdanában háziasszony-társaink.

Háztartás régen

Azt mondják a takarítás alapeszköze: a víz és a rongy. Ez az alapfelszerelés sem volt ám mindig karnyújtásnyira, hiszen gondoljunk csak vissza azokra az időkre, amikor még nem volt a háztartásokban vezetékes víz. Akkoriban a takarítás megkezdésének előfeltétele a víz beszerzése volt, vagyis elmenni vödörrel a kútra…

Amíg földpadlós lakások voltak, addig elegendő volt egy – általában nyírfavesszőből készített - seprűvel felseperni, majd amikor megjelentek a mesterséges padlóburkolatok (tégla, kerámia, parketta), akkor egyéb munkálatok is bonyolították a padlótisztítást. Sikálás, súrolás, majd fényezőpasztás vixolás következett. Fényesítésre helyenként méhviaszt használtak, melyet szappannal és más anyagokkal kevertek össze, s így kaptak belőle fényezőpasztát. Ezenkívül lenolajat, terpentint (tűlevelű fa gyantája) is használtak fényezésre.

A mosás kezdetben a folyónál történt tiszta vízzel, erős csapkodással, egy arra alkalmas faeszközzel, a sulyokkal. A művelethez eleinte nem használtak sem szappant, sem mosószert, de a Nap erőteljesen fehérítette és fertőtlenítette a ruhaanyagot. Otthon mosódézsában történt a nagymosás. Általában arra a napra nem iktattak be az asszonyok más tevékenységet, sőt az ebédfőzéssel sem bajlódtak, hanem úgy alakították, hogy aznapra jusson az előző nap főzött ételből. Mialatt a piszkosabb ruhák áztak az egyik dézsában, addig a másikban a kényesebb vagy kevésbé szennyezett darabokat kézzel átöblítették. Az erős szennyeződéseket lúgban vagy szódában áztatták. Mit használtak a makacs foltok eltávolítására?

– Zsír és olaj esetén krétaport, pipaagyagot.

– A tintafolt eltüntetésére citromlevet, hagymalevet, vagy - kapaszkodjanak meg – vizeletet.

– A viaszfolt eltávolítása a következőképpen történt: vászondarabba forró széndarabot csavartak, s a viaszfoltra helyezték, amely felolvasztotta a viaszt.

– Ecet- és gyümölcsfoltok esetén tejet, vagy citromlevet használtak.

– Keményítésre, keményítőtartalmú élelmiszereket használtak. Burgonyát, rizst stb. lereszeltek vagy ledaráltak, felfőzték, majd leszűrték. Ebbe a főzővízbe áztatták a keményítésre szánt ruhadarabokat.

Háztartás ma

A mai háztartásokban is minden további nélkül sikerrel alkalmazhatók az alábbi természetes anyagok:

Ecet: a legáltalánosabb, és a legtöbb mindenre alkalmas természetes tisztítószer. Fertőtlenít és oldja a vízkövet. Mosásnál az utolsó öblítővízbe keverve lágyítja a mosott ruhát és élénkíti a színeit. Az öblítőtartályba öntsünk 1:3 arányban 20 százalékos ecet és víz keveréket. A háztartásokban alkalmazott, hígított ecet a környezetre nem ártalmas. A régi kötött ruha újra puha és rugalmas lesz, ha ecetes vízben öblítjük ki. Ecetet használhatunk az alábbi műveletekhez is: a fürdőszobában csaptelepek, mosdó, fürdőkád; a konyhában a mosogató, a csap tisztításához langyos vízbe tegyünk egy kevés ecetet, majd egy benedvesített ronggyal töröljük át ezeket. Festékfoltok eltávolítására is alkalmas (ablak, padló). A hűtőszekrény takarításához használjunk ecetet vagy szódabikarbónát, elveszik a kellemetlen szagokat és eltávolítják a foltokat.

A hűtőszekrény gyakoribb takarítását fontos hangsúlyozni, mert erre elég ritkán kerítünk sort, annak ellenére, hogy ott is megtelepedhetnek a gombák, például az esetlegesen ottmaradt, romlásnak indult élelmiszerektől. A mélyhűtőre is érdemes gyakrabban időt szánni. Alapos tisztításra van szükség akkor is, ha valami kiömlött vagy megpenészedett. Fontos, hogy a letisztítás után szárazra kell törölni mindent. Az ecet képes eltüntetni a gyümölcsfoltokat. A foltra tegyünk ecetet, majd 10 perc múlva öblítsük ki. Ecetes vízzel ablaküveg, ecet és só keverékével pedig kristálytárgyak, vázák tisztíthatók. Temetői vázák, vagy amelyben sokáig volt vágott virág szintén ezzel a keverékkel tisztíthatók, szagmentesíthetők. Festéskor kis tálkába helyezett ecet semlegesíti a festékszagot.

Szódabikarbóna

Konyhai edények súrolásakor készítsünk szódabikarbónából és egy kevés vízből kenhető pasztát, s ezzel dörzsöljük át a rozsdamentes edényeket! Kávé-, teafoltos csészék, bögrék újjászületnek, ha szódabikarbónával dörzsöljük át őket. A műanyag és a fa vágódeszkák tisztítására használjunk sóból és szódabikarbónából készült keveréket; szagtalanít és fertőtlenít is egyben. Tisztán tartja a lefolyót, ha időnként egy tasak szódabikarbónát beleöntünk (persze ne gondoljunk arra, hogy csodát tesz, és a teljesen eldugult lefolyót is hibamentesíti.) Hűtőszekrénybe helyezve egy tálkába szórt szódabikarbóna magába szívja az ételszagokat. A szemetesvödörbe és más bomlásterméket tartalmazó helyre szórt szódabikarbóna elveszi a kellemetlen szagokat.

Ezüst tárgyakat újra csillogóvá tesz, ha szódabikarbónás puha ronggyal áttöröljük, ez a megsárgult márványt is életre kelti. A szódabikarbóna és víz keverékéből készült pasztával könnyen letakaríthatjuk a vasaló talpára égett szennyeződést. Szőnyegtisztításnál a kellemetlen szagú foltra szórt szódabikarbóna néhány óra múlva kiporszívózható. Fehér ruhák mosásakor az áztató vízbe szórt szódabikarbóna nagyobb fehérséget biztosít.

Citromlé

A citromlé gyenge, természetes sav. Fehérítőszerként használható. Mosásnál pedig mosószer helyett, -de inkább annak kiegészítésére- használjunk mosószódát vagy reszelt mosószappant.

Makacs foltok?

Folttisztításnál törekedjünk arra, hogy minél gyorsabban lépjünk akcióba és használjuk az adott folttípus eltávolítására alkalmas szert. Természetes folteltávolító-szerek a következők: citrom, ecet, glicerin, tiszta alkohol, bórax. Vérfoltot például áztassuk hideg, sós vízben, majd mossuk ki szappannal. Ha már nem friss a folt, keverjünk össze a keményítőt egy kis vízzel, és ezt tegyük az elszíneződésre. Viaszfolt eltávolításához tegyük a ruhát a mélyhűtőbe vagy tegyünk rá jégkockát. A rágógumi esetén cselekedjünk ugyanígy. Zsírfoltokhoz burgonyalisztet használjunk, vagy szórjunk rá sót (pl. padlószőnyegre). Penészfoltra öntsünk erős szappanos oldatot és sót, tegyük ki napfényre és tartsuk nedvesen! A fentebb ismertetett tisztító-és takarítószerek előnyei: olcsóságuk, könnyű hozzáférhetőségük (a legeldugottabb kis falusi boltban is kaphatók), és nem utolsósorban a már említett környezetre és egészségre gyakorolt ártalmatlan hatásuk. A tiszta, rendezett háztartás titka a rendszeres takarítás. Fordítsunk figyelmet arra is, hogy az eszközök időnként elhasználódnak, kefe, rongy stb. A mosogatószivacsot vagy mosogatókendőt cseréljük megfelelő időközönként, mielőtt még kellemetlen szagot árasztana, vagy szétmállana, hisz kórokozók melegágya lehet. Az üvegpoharakhoz ne ugyanazt használjuk, mint a serpenyőkhöz.

Ha mégis ragaszkodunk a boltokban kapható tisztítószerekhez, akkor jó, ha tudjuk, hogy a “növényi nyersanyagból készült” felirat nem garantálja automatikusan a termék környezetbarát összetételét. Tökéletesen környezetbarát tisztítószer nem létezik, ezért lehetőleg még a “zöld” termékeket is takarékosan kell használni. Az ideális tisztítószer biológiailag lebomló, nem tartalmaz foszfátot, lebomlása során nem károsítja környezetét. Használata az egészségre nem veszélyes, sem a takarítást végző, sem a takarított helyiségben tartózkodó számára, csomagolása anyagtakarékos, újra használható. Ha gépi erővel történik a tisztítás, a használt gép hatékony és energiatakarékos legyen.

Fémtisztítás

Lakásunkban számos fémtárgy található, amelyek eredeti állapotuk és fényük megőrzésének érdekében alkalmanként karbantartást igényelnek. Szinte minden fémhez külön is kapható már tisztítószer. Ám ha csak egy-egy kilincs, fogantyú színeződik el, akkor vegyszervásárlás helyett gazdaságosabb, ha a régi, vegyipar előtti korok praktikákhoz folyamodnunk…

Aranyozott bútorrészek elszíneződött részeit úgy tisztíthatjuk meg, hogy egy félbevágott vöröshagymát érintünk a kezelendő részhez. Ezüst tisztításához tegyünk egy maréknyi mosószódát és fél maréknyi összegyűrt alufóliát egy edénybe. Tegyük közé az ezüsttárgyakat és öntsük fel annyi vízzel, hogy ellepje azokat. A kicsapódó szennyeződés az alufóliára fog újra lerakódni. Króm tisztítása: a háztartási tisztítószerek többsége nyomot hagy a krómtárgyakon, ezért célszerű ezeket almaecetes ruhával tisztítani, fényesíteni. Sárgaréz tisztítása: Ha a réztárgy nagyon piszkos, készítsünk tisztítómasszát. Ez azonos mennyiségű ecetből, sóból és lisztből áll. Átdörzsölés után alapos öblítés szükséges! Vörösréz tisztítása: A korrodált részek foltjait aludttejjel távolíthatjuk el. Öblítés után a tárgyat töröljük szárazra.

Ólomtisztítás: a fehér korrózióréteget többszöri kifőzéssel távolíthatjuk el. Az erősen elszennyeződött tárgyakat áztassuk kis hígítású ecetes oldatba, amelybe kevés sziksót is tettünk. 

Vas-, és acéltárgyak: többnyire valamilyen felületvédő anyaggal vannak bevonva, mivel ennek híján hamar elszíneződnek és a levegő páratartalma is elegendő ahhoz, hogy rozsdásodni kezdjenek. A felületkezelt tárgyak esetén elegendő a vizes ronggyal való tisztítás, majd az ezt követő szárazra törlés. Ha már rozsdásodni kezdett a tárgy, akkor a korrózióréteget távolítsuk el csiszolással, majd portalanítást követően festéssel előzzük meg további károsodását. A klasszikus fémtisztító szerek többféle anyagnál is alkalmazhatók. Így többnyire alkalmasak vörösréz, sárgaréz, króm ezüst és bronztárgyak karbantartására. Ezek amellett, hogy tisztítanak, fényesítik és polírozzák is a felületet. Így könnyen eltávolíthatók az elszíneződések, a mattulást okozó bevonatok, és a tárgyak újra bevonódása is hosszabb ideig megelőzhető. E kereskedelemben kapható szerek többnyire szappant, ammónium-citrátot és ammóniát tartalmaznak az oldó-, és polírozó szereken kívül. Használatuk hatékonyabb, ha a krémes anyagot miután áttöröltük vele a tárgyakat rajtuk hagyjuk megszáradni, és puha száraz ruhával csak ezután töröljük tisztára és fényesre a fémet.


További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!


Szólj hozzá a cikkhez!

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass a cikkekhez!
Ezermester, Facebook, vagy Google fiókkal is bejelentkezhetsz.