A vetőmagvak egyik fő jellemzője a fajtaazonosság. Önmegporzással létrehozott utódok eleve hasonlóak szüleikhez (paradicsom, uborka, tök), önmegporzáskor a bibét a saját virágban termelt pollen porozza be. Míg a kölcsönös megporzáskor a bibére vagy a nyitvatermők magkezdeményére más virágban termett pollen kerül. Az ilyen magvakból kifejlődő utódok tulajdonságaik nem egyöntetűek, hanem sokfélék. Ez jó a faj alkalmazkodóképessége tekintetében, de kevésbé fele meg, ha kertünk növényeit szeretnénk szaporítani, és a szülőkhöz hasonló tulajdonságú növényekhez szeretnénk jutni.

A nemesítők évről-évre új fajtákat állítanak elő. Az igazán különleges mintázatú, színű, divatos, és különösen látványos növények a heterózis nemesítés eredményeként alakulnak ki. Ez a két szülővonal keresztezését követően létrejövő nemzedék kiemelkedő díszítő értékkel bír. Ám ha magjaikat újra elvetjük, akkor már a szülőfajtákra visszaütő, nem egységes állományt kapunk. Ennek lényege a növénynemesítők hasznának a védelme, hisz a heterózis-fajták magjait minden évben újra meg kell vásárolni, lévén az anya- és apavonal fajtaösszetétele titkos. Ám ezekből a magvakból kikelő növények biztosan egyöntetűek lesznek.

Saját gyűjtésű, kertünkből származó magvak nagy valószínűséggel kevésbé fajta azonosak, de kiegyenlítettlenségük előnyös lehet, ha például akadnak közöttük betegségekkel szemben ellenállóbb tövek. A betegségre érzékeny, ám fajtaazonos tövek ezzel szemben mind kipusztulhatnak.

A boltban megvásárolható vetőmagvak dupla csomagolására (két csomag egymásban) jellemző, hogy bontatlanul jól tárolható, esetenként tovább is, mint a feltüntetett szavatossági idő. Mindez természetesen nem igaz a felbontott csomagolásra. A csomagoláson láthatjuk a bevizsgálás időpontját, és azt az időpontot, ameddig a csírázás szavatolt. A jó csírázóképességű fűfélék esetében ez 3-4 év is lehet. A vetés időpontjáról eligazíthat a vetési naptár. Önmagában azonban csak tájékoztató jellegű. Ismerni kell hozzá a helyi viszonyokat. Nem árt, ha tudjuk az utolsó 3-5 év helyi adatait. Ezért ajánlott, hogy magunknak, segítségképpen felírjuk minden évben a vetési, kelési adatokat, mintegy naplószerűen. Leggyakoribb hiba, ha elsietik a vetést. Hat fok alatti talajhőmérséklet gyakorlatilag alkalmatlan a csírázáshoz. A legtöbb mag 10-12 okon csírázik. További fontos tudnivaló a vetésmélység ismerete. A túl mélyre került magvak nehezen kelnek, a felületre szórt magvakat pedig elmoshatja az eső.

A petrezselymet például március vége után nem érdemes vetni. Magjainak egyik jellemzője, hogy nehezen veszik fel a nedvességet. A talajt ősszel elő kell készíteni, hogy vetéskor már csak gereblyézni kelljen. Szintén korán vethető az aranyvirág, a fátyolvirág vagy a seprűfű.

A helybevetés kiváltható palántaneveléssel. A palánták azonban beöregedhetnek, megnyúlhatnak, ami nem kívánatos. Azt is tudnunk kell, hogy a növények helybevetéssel edzettebbek lesznek. Míg a luxushoz szokott palánta kint könnyen megbetegszik. Legjobb, ha vetünk, és palántát is nevelünk. Ha kelési probléma adódik, akkor a hiányt palántákkal pótolhatjuk ki.

Vetés előtt érdemes vetési tervet készíteni. Lehetőleg egymást követő évben különböző növények kerüljenek ugyanabba a talajba. Még jobb, ha ugarolunk is, hogy a talaj regenerálódhasson. A parlagon hagyott területet takarhatjuk szalmával, kaszálékkal, esetleg talajjal. De mindenképpen tisztán, letakarítva hagyjuk a talajt, hogy a kártevők, kórokozók terjedését megakadályozzuk. A magvetés beöntözése árkosan történjen. A sorok között egy kis barázdát kapáljunk, és ebbe vezessük a vizet, ami szétdiffundál a talajba. A vetést követően a sorban az árkot borítsuk először nedves, majd száraz földdel, esetleg homokkal. Mindezt történjék kb. 2 cm vastagon.

A vetésnél igen helykihasználó az ikersorolás. Ilyenkor két, egymástól pl. 20-20 cm-re lévő sort egy 25-35-40 cm-es közlekedő sáv követ. A két, szűk sort a növények benövik, párás mikroklímát biztosítva, és gyomosodást gátolva. Hogy a sort, amit ki kell jelölni, el ne veszítsük, vessünk el saláta magvakat is, mert ezek gyorsan kikelnek, így megmutatják, hogy hol található a sorunk.

Hüvelyeseknél gyakran előduzzasztjuk a magvakat. Ennek egyik módja, hogy tálcábanvízbe állítjuk. A vetés időpontját azonban ilyenkor nem halogathatjuk, mert a magvak befulladhatnak.

Ha a magvakat kivettük, akkor azonnal vetni kell, különben a magvak kiszáradnak. Másik mód, ha nyirkos homokra hordjuk fel a magvakat, majd ezt ismét nyirkos homokkal borítjuk. Amikor a gyököcskék már kidudorodnak a magon, akkor vessünk.