Mivel egyértelmű írásos emlékek hiányában az ősi hennafestés első megjelenése a mai napig nem tisztázott, induljunk ki abból, hogy talán Indiából származik a hennafestés, ezért vizsgáljuk meg az ott használatos szimbólumokat. Ez esküvő Indiában elképzelhetetlen a hennafestés, más néven a mehandi festés nélkül. A menyegző előtt a nők külön elvonulnak, és henna szertartást végeznek, énekelnek. Ekkor férfi nincs jelen. A henna motívum (amely gyakran több órán keresztül készül, hiszen pálcikával viszik fel a bőrre) a kézre készül, és addig nem végezhet házimunkát a menyasszony, amíg le nem kopik a kezéről a motívum. A házasulandó párnak vörös hennát adnak a rokonok ajándékba, hogy a frigyen áldás legyen, sok gyermekük szülessen, és bőségben éljék az életüket. 

Egyes területeken, a vőlegényt is hennafestéssel áldják meg. A hiedelem szerint, minél sötétebb a motívum, annál boldogabb élete lesz a házasulandó párnak. Esküvő előkészületként szokás az is, hogy a vőlegény nevének kezdőbetűit elrejtik a kacskaringós formájú henna motívumba, melyet a nászéjszakán a vőlegény feladata meglelni. A vajúdás és születés csodáját is henna motívumokkal hívják elő, melyeket az anya bokájára festenek, áldást és védelmet kérve velük a gyermeknek és anyjának.

Indiában, a mindennapi életben megszokott viselet a kézre festett henna. A henna a legszegényebb háztartásokban is fellelhető, hiszen a hiedelem szerint a család élete függ a megfelelő védelemtől, melyet az áldó, védő szimbólumok biztosítanak. Mivel a henna az örömhöz, az ünnephez, az áldáshoz kötődik, özvegyasszonyok nem érintkezhetnek hennával. Gyakori szimbólumokként megjelennek az őselemek, a Nap, a Hold, a félhold-forma, hullámos ábrázolások, a lótuszvirág, kacskaringós formák, magformák, növényi részek (szőlőinda, levélformák), virágábrázolások, mandala szimbólumok, állatok (páva, papagáj, hattyú) megjelenése, pötty-díszítések. A festések középpontját a hennafestő kihangsúlyozza azzal, hogy körbeveszi azt több kisebb motívummal.

Egyiptomban már az ókorban is használtak hennát. Ezt az ötezer éves múmiák kezein talált maradványok bizonyítják. Szépítészeti célra, és a gonosz erők távoltartására használták a mindennapi életben. Érdekes, hogy Egyiptom nemcsak a henna származásának egyik bölcsője (mint írtam, nem tisztázott a növény származása), hanem több szépségápolási eljárás, a dauer, a szemfesték, rúzs, paróka is innen származik. Különleges alkalmakra (ünnepek, szertartások, esküvők) a nők hennával sötétre festik a körmüket, de gyakran befestik még a tenyerüket, talpukat és az ujjaik hegyét is. Gyakori motívumok a Nap, a Hold ábrázolása, állati ábrázolások (gyík), cikkcakk vonalak, lótuszvirág, spirális formák. A legtöbb egyiptomi ábrázolás dekoratív funkcióval bír, nem szimbolikus jelentésű. Afrikában a geometrikus ábrázolású virágminták, csillag formák, háromszögek, rombuszok, vonalak, négyzetek, kör formák, számok ábrázolása a jellemző. Gyakori továbbá a kígyószimbólumnak – mely uralkodói jelkép – többféle módozata, és a növényi motívumok is (pálmaág, datolyapálma, szőlőinda, levélformák). 

Gyakran viselt motívum a kéz formájú henna ábrázolás. A hiedelem szerint ezek a képek erőt sugároznak, védelmet adnak viselőjüknek. Az esküvői szertartás itt is szokás. A testfestések mellett az esküvő napján a menyasszony haját is befestik hennapéppel, eközben énekben áldják az öröm növényét, a hennát. Európában vegyes a szimbólumhasználat, inkább a divat határozza meg egy-egy motívum felkapottságát, az, hogy mi tetszik a viselőjének.

Gyakran kérik az indás motívumokat, melyeket levelekkel díszít a festő, vagy a nonfiguratív, kissé szögletes, vadabb formát adó motívumokat. Vannak “nyerő” motívumok, például a kínai írásjelek, a horoszkópok ábrázolása, a kínai horoszkóp jelek, melyek igen látványosak és közkedveltek. Sokan szívesen választják az olyan feltöltő erővel rendelkező motívumokat, mint a hírnév, gazdagság, bátorság stb. Ezek jól jönnek egy-egy élethelyzetben, sőt, akár egész életünkben.

Nem ritka, hogy ezeket a motívumokat később újra és újra átfestetik hennával, vagy áttetováltatják, mivel annyira azonosul a viselője a motívummal, hogy nélküle már nem érzi magát többé teljesnek.

Láthatjuk: igen sokféle lehetősége van a hennafestést igénylőknek. A legtöbb vendég kész ötlettel, saját rajzzal érkezik, de nem ritka, hogy átnézve a hennafestő albumait, nem tud választani. Ilyen esetben rábízza magát a festőre, így igazán egyedi motívumot kap a bőrére. Azt javaslom mindenkinek, aki hennafestést szeretne, ne sajnálja az időt, nézze át az albumokat, amelyeket a festő biztosít a választáshoz. Amelyik megtetszik, azt képzelje el önmagán, hiszen több mint egy hétig is hordani fogja. A hennafestő célja, hogy örömet okozzon a felfestett motívum viselése, ami talán még szerencsét is hozhat. Tiszta szívből kívánom Önnek, kedves Olvasó, hogy érezze a henna áldását, misztikumát!