Fenyőszörp

Étkezési célra a zsenge, még világoszöld hajtásait gyűjtsük a lucfenyőnek, aminek a szezonja április végén van. A fenyő illatát főként a karácsonyhoz társítjuk, ám a fenyőből készíthető különlegességeknek az év bármely szakában helyet biztosíthatunk étkezéseink alkalmával. A fenyőből készült gyógyhatású dzsem, szörp zamata különleges, semmi máshoz nem hasonlítható. Talán ezért van, hogy ezt az ízt megszeretni, vagy megutálni mindenkinek egy pillanat műve. Azért egy próbát megér, főleg köhögős időszakunkban…

Fenyőszörp

A frissen szedett zsenge fenyőhajtásokat, vagy az esszenciakészítéskor megmaradt (lásd lejjebb) részeket egy fazékba tesszük, és annyi vizet öntünk rá, hogy éppen ellepje. Lassú tűzön forraljuk 15-20 percig, majd langyosra hűlni hagyjuk. Ezután leszűrjük, és minden liter lére számolva 80 dekagramm cukrot, valamint szükség esetén tartósítószert, és egy csapott teáskanál citromsavat teszünk. Oldódásig kevergetjük, vagy állni hagyjuk egy napig. Végül újra felforraljuk, forrón üvegekbe töltjük, lezárjuk, és száraz dunsztban hagyjuk kihűlni. Vízzel hígítva fogyaszthatjuk, vagy limonádét, gyógyteákat ízesíthetünk vele, amennyiben megkedveltük zamatát.

Fenyődzsem

Öt literes edénybe két kilogramm fenyőhajtás-véget rakunk. Hozzáadunk három liter vizet és forrásától számítva még 4-5 percig főzzük. Ezután fedő alatt hagyjuk kihűlni, és tovább ázni 24 órán át. Másnap a főzetből kimerjük a fenyőhajtás-végeket és leturmixoljuk azokat. Az így elkészített turmixot pedig visszarakjuk a főzethez. Belefőzünk 3 kilogramm cukrot, amit lassan gyöngyöző forrásban tartunk 3-4 percen keresztül. Kihűlését követően kézi présen, vagy passzírozón átpasszírozzuk a hajtásokat, és a leszűrt sűrű lét visszatöltjük a többihez. A visszamaradó szárazanyagot eldobjuk. A szűrlethez literenként 5 dekagramm zselatint, vagy ennek megfelelő agar-agart számolva újraforraljuk, besűrítjük. A dzsemet még forrón palackozzuk.

Fenyőrügy-likőr

Kora tavasszal 50 grammnyi fenyőrügyet gyűjtünk, és 10 napig 2 deciliter 90 százalékos alkoholban áztatjuk. Leszűrése után felhígítjuk további 1 deciliter tiszta szesszel, és adunk hozzá negyed kilogramm cukorból főzött szörpöt. Kevés felforralt és lehűtött vízzel (ez a víz fertőtlenítése miatt fontos) egy literig egészítjük ki.

Fenyőeszencia

A fenyőesszencia kiváló köhögéscsillapító, de nagyon finom üdítőitalok alapjául is szolgálhat, vagy egyszerűen ásványvízzel hígítva jó nyári szomjoltó ital készülhet belőle. A szörptől nagy vonalakban, abban különbözik, hogy itt a hatóanyagokat megkíméljük a hőhatástól. A még zsenge, világos színű hajtásokat leszedjük, és egy teljesen tiszta befőttesüvegbe rakunk belőlük. Egy réteg fenyőre ugyanennyi cukor kerül és ezt így ismételgetjük, szorosan összepréselve az alapanyagokat. Lefedjük az üveget és valamivel kevesebb, mint egy hétig állni hagyjuk. A cukor miatt a hajtások levet engednek, az alsóbb rétegek pedig egyre jobban összeesnek és kifakulnak. A felső rétegeket alkalmanként újra és újra nyomkodjuk meg, hogy az is kiengedje a levét. Mikor az összes cukor elolvadt leöntjük a levet róla. A kapott lébe literenként egy tele mokkáskanálnyi tartósítószert (Na-benzoikum) keverhetünk, ha hosszú ideig szeretnénk tárolni. A port előzőleg egy kevés vízben feloldva keverjük hozzá. Dunsztolni nem kell. A konzerválószerre azért lehet szükség, mert a cukor ilyen koncentrációban tartósít ugyan, de az esszenciát főzés és dunsztolás nélkül készítettük, hogy a hőhatás ne károsítsa az alkotórészeket. Így hőhatás híján nem is fertőtlenítettük a készítményt. Ha nem akarjuk tartósítani, akkor a legjobb frissen fogyasztani, hiszen pár hétig hűtőben is eláll. Az itt bemutatott receptekben is helyettesíthetjük a cukrot jázminpakóca (Stevia rebaudiana) növény szárított leveleivel, melyet bioboltokban szerezhetünk be. Ez esetben a kalóriáktól sem kell tartanunk.