A D-vitamin hatása (3. rész)

2012-09-27 11:18:54 | Módosítva: 2012-09-27 11:20:34

Mit kellene tenni ahhoz, hogy a magyar lakosság jól ellátott legyen D-vitaminnal, illetve nagyjából mennyibe kerülne, és mekkora lenne a hozadéka? Olyasmit kellene tenni, amit most is teszünk, tehát beszélni kéne róla.
Akár a D vitamin pótlásért indítsanak kampányt, és utána arra kéne biztatni az embereket, hogy legyenek tudatában a D vitaminhiány következményeinek, önmaguktól tegyék meg, hogy pótolják a D vitamint. Menjenek el, vegyék meg, és egyék meg. Nem gondolom, hogy egyébként külön pénzt kellene erre szánni, hiszen maga a D vitamin készítmény, lássuk be nagyon olcsó készítmény. Nem hiszem, hogy Magyarországon van olyan ember, aki ne tudná megvenni. Igen, és az igaz, hogy két-három évvel növekedne az átlagéletkor? Igen az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában összeadták az összes előnyét a D vitaminpótlásnak, amit ugye felsoroltunk, hogy mi lesz, hogy ha D vitaminhiányosak vagyunk, most ezt pótoljuk, akkor ez mind nem lenne. És ezeknek megpróbálták felbecsülni a hozadékát. Hát először is ugye valószínűleg, hogy például a csonttörések kb. 25 %-kal csökkennének. Az influenzafertőzésekre ezek a szakemberek 90 %-os csökkenést adtak meg, hogy, ha egy ország lakossága teljesen pótolt. Az infarktusok száma csökkenne, és így tovább. Ha mindezt összeadjuk, az adna eredményt a 2-3 éves élethossz növekedésre.

Mennyibe kerülne?

Na most ugye, kérdés, hogy mennyibe kerül ez, ugye ez mindig egy nehéz ügy. Mert azt mondja valaki, hogy ez mind szép-szép de, hogy ha ez egy őrületes összeg, akkor nem éri meg. Ha átvesszük a nyugati adatokat Magyarországra, akkor azt lehet mondani, hogy kb. az egész ország lakosságának a D vitaminnal való feltöltése kb. 10 milliárd Ft lenne egy évben. És ez kb. 200-250 milliárd forintos megtakarítást eredményezne az egészségügyi oldalon, mert hogy az előbb említett egészségkárosodások nem következnek be, tehát arra nem kell költeni. Úgy hogy ez egy nagyon jó üzletnek tűnik. És miért nem csinálják meg, hogy ha ez ennyire egyszerű? Hát én ezt nem tudom, én azt gondolom, hogy talán azért sem, mert ezek adatok azért még frissek, tehát ezek gyakorlatilag az elmúl egy másfél év adatai. De hát az I. belklinikán már évek óta dolgoznak, sőt évtizedek óta vizsgálják a D vitamint, mint hormon anyagot. Ez igaz, ez igaz, és próbáljuk is terjeszteni. Erre azt kell, hogy mondjam, hogy érik a dolog, mert talán növekszik is az érdeklődés az ügy iránt, úgy tűnik, hogy már talán némely politikusok is érdeklődnek is, úgy, hogy lehet, hogy lesz is belőle valami. Hát esetleg félnek a daganatképződéstől nem? Bár azt hiszem, hogy attól mindenki fél, tehát logikus lenne mindent megtenni azért, hogy az ember lehetőleg ezt kerülje el. És, ha már a kiegészítőknél tartunk, és a D vitamin ennyire fontos és amerikai példát említett, egyszer nekem egy belgyógyász azt mondta, hogy 50 fölött Amerikában mindenkivel nagy mennyiségű folsavat szedetnek. Miért? És kell-e? Hát ez egy divat volt, most már kevésbé. Az igazság az, hogy sokan azt gondolták, hogy a folsavnak vannak előnyös tulajdonságai, tulajdonképpen vannak, itt például a véralvadásnak a túlzott alvadékonyság csökkentése, például ez egy nagyon fontos szempont, és azonban az utóbbi időben ezt valamelyest visszavonták, mert vannak olyan adatok, mely szerint a túlzott folsav, vagy B 12 alkalmazás, akár még bizonyos daganatos betegségeknek a fokozódását is okozhatja. Ez nem 100 %, de vannak erre utaló tényleges tudományos adatok. Mi az, hogy túlzott? Hát ugye normálisan elég lenne, hogy ha valaki például fél milligramm folsavat szedne, de azért az emberek 3-10 milligrammot szedtek naponta, ami azért többszöröse a napi igénynek. Tehát 0,5 milligramm folsav naponta? Igen, de ez általában egy normális étkezéssel meg is történik. Igen, mi az, hogy normális étkezés, nyers spenót, amit soha nem eszünk? Hát igen, de azért hogy, ha valaki, mondjuk úgy, hogy egy kiegyensúlyozott étkezést folytat, ami nem minden szempontból biztos, hogy a legegészségesebb, de átlagos magyar étkezési rendet követ, azért akkor nem lesz folsav hiánya. Mennyi folsav van a krumpliban és a pörköltben? Fogalmam sincsen, hogy a pörköltben mennyi van, de azt tudom, hogy. De szerintem nem sok. Hát abba nem, de azért eszünk azért ilyen-olyan ásványvizeket, gyümölcsöket, azért fogyasztunk. És az igazság az, hogy a folsav mérés, az egy rutinszerű feladat ugye az orvosi vonatkozásban. És, hát azt lehet látni, hogy a betegek döntő része nem folsav hiányos Magyarországon. Aki az, az egy speciális eset, de az már betegség.



Milyen anyagokat izzadunk most ki magunkból, amit pótolnunk kellene? Hát döntően nátriumot, káliumot, ugye, ez a két legfontosabb. Tehát, hogy ha az ember hajnalban arra ébred, hogy iszonyatosan görcsöl a lábikrája? Akkor meg lehet, hogy magnéziumhiányunk is van ugye, általában a magnéziumhiány egy eléggé elterjedt dolog Magyarországon, Mert? Mert alán a talaj is ilyen, hogy magnéziumhiányos a táplálkozásunk, az, biztos, hogy a magnézium bevitelnek nem kedvez, úgy, hogy nagyon sok ember magnéziumhiányos, és ugye ez sok szempontból rossz. A szív és érrendszernek sem jó, tehát a szívbetegeknél kifejezetten vigyázni kell arra, hogy ne legyenek magnéziumhiányosak.

Mitől leszünk magnéziumhiányosak?

Attól, hogy rossz a talaj, nincs benne, abban, amit eszünk, attól, hogy az életmódunktól? Mert vannak, olyan típusú anyagok a szervezetünkben, amik pusztulnak, mondjuk egy stresszesebb, vagy egy fáradtabb időszakban. A magnézium nem ilyen, a magnéziumnak a stresszhez nincsen ilyen szempontból köze, tehát egy stresszes életmódtól nem lesz kevesebb a magnéziumunk, inkább itt a bevitel hiányáról van szó. Van akinek, például tényleg a lába görcsöl, és vannak ilyen típusú emberek, őnáluk szinte biztos, hogy magnéziumhiány van. Tehát érdemes akkor venni egy magnézium tablettát, és napi 1-2-őt beszedni. Ezek a tabletták feszívódnak, ha már itt az idősödő, vagy is a 25 év fölötti szervezet romlásáról beszélünk? Ha a magnéziumról beszélünk, akkor igen. És mi az ami nem? Például, aminek a felszívódása változik az a kalcium. Kalciumra szükségünk van, nem csak a csontjaink miatt, hanem a kalcium az egy nagyon fontos ion, tehát majdnem olyan fontos, mint a szén. Az egész életünk a szénatomra épül, ezt mindenki tudja, azt, hogy kalciumra is, azt már kevésbé. Ugyanis hiába lenne szénatom alapú életformánk, hogy, ha nem lenne kalcium, akkor nem működnének az izmaink, az idegek nem vezetnének ingerületet, a sejtjeink egyike sem működne, mert mindegyikhez kell kalcium. Na most ezért a kalcium bevitel egy létfontosságú dolog. A magyar lakosság az eleve kevesebb kalciumot fogyaszt. Miből eszik kevesebbet? Kalcium az elsősorban a tej, tejtermékekben van. A magyar lakosság. Amiről kiderült, hogy nem jó, vagy nem mindig jó. Nem mindig jó egyrészt, másrészt pedig ugye a magyar lakosságnak 25-30 %-a kb. többé-kevésbé pedig tejcukor érzékeny, mert, hogy Ázsiából jöttünk. Ők, ha szeretnének, akkor sem tudnak tejet fogyasztani. Azért azt tudni kell, hogy sajtot ehet, ez amolyan tévhit, hogy aki tejcukor érzékeny, semmilyen tejterméket nem ehet. Ez nem igaz, ez csak a tejre vonatkozik, túrót, sajtot lehet enni. És aki tejfehérje érzékeny, az is ehet? Hát az sajnos nem. Sajtot sem? Nem igazán általában, ezért a magyar lakosság egy részének mondjuk, úgy, hogy objektív oka van arra, hogy nem fogyaszt ilyesmit. Aztán a másik része fogyaszthatna, de ő meg nem szereti, nem divatos annyira a tej, a sajt meg végképp nem, nem is túl olcsó a sajt, azt is tegyük hozzá. Mindezek következményeképpen a magyar lakosság kalcium bevitele az kb. 500-600 milligramm naponta, szemben az 1000-1200 milligrammal, amire szükségünk lenne. Na most, hát ez egy tavalyi felmérésben gyönyörű szépen kijött egy országos vizsgálat során. Hát az idősödő korral aztán még egy olyan probléma is föllép, hogy egyre kevésbé szívódik fel a bélrendszerünkből a kalcium, tehát akkor növelni kell, tehát akkor 1200-1500 milligrammra is föl kell menni a napi bevitelben ahhoz, hogy elegendőt vigyünk be. Ennél följebb azonban nem szabad menni, mert, ha továbbmegyünk, az káros lesz.

További érdekes cikkeinkről se maradsz le, ha követed az Ezermester Facebook oldalát, vagy előfizetsz a nyomtatott lapra, ahol folyamatosan újdonságokkal jelentkezünk!

A cikk eredeti változata az alábbi címen olvasható az Ezermesteren:
https://herbacio.ezermester.hu/cikk-5967/A_D_vitamin_hatasa__3__resz_