A növények előnyös hatásai
A növényekkel való különleges kapcsolatunkat felhasználhatjuk az egészséges munkahely kialakítására. Tény, hogy a növények jelenléte melegebbé, kellemesebbé hangolja a környezetet. Javítják a munkahely minőségét és fontos a dolgozók egészségére gyakorolt hatásuk. Segítik a jó munkahelyi klíma kialakulását, ami a hatékonyságra is kihat. Egy felmérés szerint, a betegség miatti munkahelyi hiányzások száma hat hónap alatt tizenötről öt százalékra csökkent amikor a növényeket közelebb helyezték a dolgozók monitorához. Más tanulmány szerint a növények jelenléte az irodában csökkentette az olyan általános panaszokat, mint a levertség, fejfájás, légúti irritációk.
A növények kedvező hatásai a beltéri környezetre
Számos tényező befolyásolja egy iroda levegőjének minőségét, pl. a nyomtatók, másolók, monitorok, a székek kárpitozása. A növények csökkentik a CO2 és más káros anyagok koncentrációját (pl. a benzol és a formaldehid), ezzel csökkentve az elhasznált levegő mennyiségét, növelve a friss levegő arányát. A munkahely ideális klímáját különösen télen, fűtési szezonban nehéz megteremteni, mikor alacsony a páratartalom. A száraz levegő miatti kellemetlen tünetek ismertek: szájszárazság, orr és/vagy füldugulás, szem és bőr viszketés. A munkahelyi hiányzások két fő oka télen a megfázás és az influenza.
Tudta, hogy a növények a felvett víz 97%-át párologtatják el a leveleik felületén? A vízigényes növények akár 10-15%-kal is növelik környezetük páratartalmát. A komfortérzetet az is fokozhatja, hogy a túl meleg irodát a légtérbe került víz kellemesen hűti. Egy felmérés szerint, ahol az irodában ilyen növények voltak, a betegség miatti hiányzás csökkent.
A növények komfort érzetet növelő hatásai
Számos kutatás kimutatta, hogy a növények hatása a művi környezetben stresszoldó. Jelenlétükben nő a komfortérzet, míg az ingerlékenység, feszültség vagy levertség csökken. Az is felmerült, hogy a zöld szín a kórházi környezetben kedvezően hat a gyógyulási folyamatra és a számítógép mögött dolgozók stressztűrő képessége is jobb. Számos vizsgálat igazolta, hogy míg a növények kellemes munkahelyi környezetet teremtenek, a „steril” iroda, gyakran untató.
Az egyik felmérés kimutatta, hogy összefüggés van a beltéri növények és a kevesebb egészségügyi panasz, valamint a jobb hangulat között. Egy másik szerint, egy vizsgált pláza látogatottsága megnőtt, miután növényekkel díszítették. Miért? A növények kellemesebb atmoszférát teremtenek, feldobják a környezetet, javítják a levegő minőségét.
Egy holland tanulmány pozitív összefüggést talált a növények és az iroda dolgozóinak produktivitása között. (a dolgozók saját állítása szerint). Valóban igaznak bizonyult azoknál, akik legalább 4 órát töltöttek monitor előtt. A növények kedvezően hatottak a munkatársak kreativitására és koncentráló képességére. A növényekről az is kiderült, hogy jó hangelnyelők vagyis a dekorációs értékre fordított összeg igen jó befektetés volt.
Az alábbi kutatása készült
A munkahelyi növények: megkötötték a káros anyagokat, kiszűrték a port és a szennyező anyagokat, emelték a levegő páratartalmát, hűtő hatásuk volt, csökkentették a stressz szintjét, javították az általános hangulatot, javították a megjelenést, csökkentették a zajokat.
A hosszantartó dús növényzet titka: a hidrokultúrás növénytartás.
A hidrokultúrában is megélő növényeket szaporítás után agyaggranulátumban gyökereztetik és nevelik. Ez a közeg teljesen megfelel igényeiknek, gyökereikkel biztosan rögzítik magukat és fel tudják venni a vízben oldott tápanyagokat. A hidrokulturás rendszerrel minden olyan probléma kiküszöbölhető, ami a hagyományos, földes növények esetében idővel óhatatlanul jelentkeznek.
A föld (ill. a ma – szinte kizárólag – használt tőzeg alapú földkeverék) lassan lebomlik, összeesik. A beültetett növények „dülöngélni” kezdenek. Idővel az ásványi sók a felszínre vándorolnak, kiválnak. Néha gombák vagy tőzeglegyek is megjelennek. Az évenkénti átültetés gyakorlata ugyan segít ezen, de rendszeres kiadást, az átültetés pedig sok gondot jelent. A mai földkeverékek tápanyag szolgáltató képessége csekély. A kertészetből kikerülő ”elkényeztetett” növények sokszor nem is kapnak többé tápanyagot. És akkor még nem beszéltünk az emberi tényezőkről, úgymint feledékenység, a figyelmetlenségből kiborult cserép, vagy bútorra öntött víz.
Sokan a régi szokás szerint, 2-3 naponta, kis adagokkal öntöznek. A kaspóból viszont a felesleges víz nem tud kifolyni. A pangó vízben elhal a gyökérzet. A növény meglankad, mintha kiszáradt volna. Ha túl is éli a dolgot, sokszor nem képes új gyökeret ereszteni,nem hoz új leveleket, csak vegetál.
A hidrokulturált rendszer fő erénye a biztonság
Minimálisra lehet csökkenteni az emberi tévedést. Nem kell kertésznek lenni ahhoz, hogy tudjuk, mikor kell öntözni, mennyi víz kell a növénynek. Minden tartóban van egy vízmérce. Csak akkor kell öntözni, ha a mérce mutatója a minimum szint alá került. Annyi vizet kell adni, hogy a mutató az optimum szintre álljon. Két öntözés között ezt a mennyiséget használja el a növény. További nagy előnye, hogy a hidrokultúrás növényeket hosszabb idő elteltével sem kell átültetni. Nincs további költség, nem kell nagyobb kaspó, nincs a helyszíni munkával járó kellemetlenség. Ha figyelembe vesszük, hogy egy lakás, egy iroda vagy intézmény növényzetének igényes kialakítása mibe kerül, akkor fontos tényezővé válik a díszérték megőrzése, a fenntartási költség, és az emberi kockázat szerepe.
A beszerzés ugyan drágább, mint a hagyományos dísznövények esetében, de ha minden tényezőt figyelembe veszünk és hosszú távra tervezünk, akkor megállapíthatjuk, hogy nincs praktikusabb megoldás ma a hidrokultúrás növénytartásnál.
